NA, KIT TALÁLTUNK AZ ORSZÁG LEGTITOKZATOSABB, HAT MARGIT-SZIGETNYI RÉMPROJEKTJE MÖGÖTT?

VÁLASZ ONLINE
Szerző: BÓDIS ANDRÁS
2023.10.27.

Soha nem látott méretű ingatlanfejlesztés előtt nyitotta meg az utat a kormány minapi (és egy tavalyi) határozata. Soroksár és Gyál területén, az M0–M5-ös autópályák térségében egy ipari, logisztikai város képe kezd kirajzolódni, amely védett természeti területeket is érint. Többen kínai óriáslerakatot vizionálnak, de a kabinet egyelőre nem mond semmit. Ami biztos, hogy az érintett földek birtokosai csillagászati haszonnal adhatják tovább ingatlanjaikat a fejlesztőknek. A Válasz Online mind a 144 tulajdoni lapot átnézte, hogy kiderüljön, kik a „lottóötös” várományosai. A főbb nyertes két-három család és a Földber Kft. lehet; utóbbiba tavaly szállt be a Tiborcz-kör egyik legaktívabb magántőkealapja, a Főnix. 

Ilyen nincs, és mégis van. Alig száradt meg a tinta legutóbbi cikksorozatunkon, amelyben a miniszterelnök vejéhez köthető vagyonelemeket vettük sorra, a Telex – egy szeptember 14-i kormányhatározatra hivatkozva – gigantikus ingatlanfejlesztést harangozott be Soroksár és Gyál területére. Gyanút fogtunk. „Ösztönösen” elkezdtük beszerezni a kormány által kijelölt célterület tulajdoni lapjait, konkrétan 144 darabot, és bingó: találtunk is 173 hektárt a XXIII. kerületben, amely egy Földber nevű kft. birtokában van. E céget tavaly vásárolta fel a Tiborcz-művek által kezelt Főnix Magántőkelalap (egy Amazon nevű baráti részvénytársasággal közösen). Az eladó a Kogart-alapító bankár, Kovács Gábor nevével fémjelzett csapat volt, amely egyebek mellett XI. és XXII. kerületi, törökbálinti, érdi, tárnoki és sóskúti ingatlanok hasznosításával foglalkozik. Mielőtt azonban mélyebbre ásnánk, egy gyors bejelentés: mostani észlelésünk miatt frissítenünk kellett az Orbán–Tiborcz-kör 36 luxusingatlan-projektjéről szóló augusztusi összeállításunkat, ezennel 36+1 tételes lett a lista. 

A hivatkozott Telex-cikk felidézi, hogy tavaly már született egy kormányhatározat, amely „logisztikai és általános gazdasági célú ingatlanfejlesztésre” jelölt ki mintegy 200 hektárt Budapest XXIII. kerületében, a külterületi zónában. Mivel itt országos védettséget élvező, illetve az átlagosnál jobb minőségű termőföldek is vannak, beindultak a természetvédők; a WWF Magyarország az adatigénylésekből olyan információhoz jutott, hogy a tervekben „különleges, nagy kiterjedésű szállítmányozási, raktározási és logisztikai célú építmények, irodaépületek és azok kiszolgáló építményei, szolgáltató és kereskedelmi célú építmények, gázátadó állomás, elektromos állomás, közszolgáltatás keretében működtetett hulladékgyűjtő udvar, üzemanyagtöltő állomás létesítése” szerepel. 

Ilyen előzmények után jött idén júniusban a Direkt36 nagy port kavart cikke, amely szerint az Orbán-kormány megállapodásra készül Kínával arról, hogy Magyarországon keresztül érkezzenek Európába – akkumulátorgyáraknak szánt – vegyianyagok, és

az egyik lehetséges elosztóközpont épp Soroksár térségében lehetne.

A projektben ráadásul egy olyan cég tüsténkedik – írta az oknyomozó portál –, amely több szálon köthető Rogán Antal kabinetminiszterhez. A gyanút azonban maga a miniszterelnök igyekezett eloszlatni: Orbán Viktor a parlament plénuma előtt jelentette ki, hogy semmilyen vegyianyag-elosztóközpont nem fog épülni idehaza. Mindezek után nyugodni látszottak a kedélyek, a természetvédők is happy endben reménykedtek.

Csakhogy most szeptemberben született egy újabb kormányhatározat, amely a Válasz Online összegzése szerint 560 hektárt – nagyrészt szántókat, legelőket, erdőket, benne védett területeket – jelöl meg logisztikai beruházási célterületként a soroksári-gyáli régióban. És akkor mi a helyzet a 2022-es 200 hektárral, amelynek több része bekerült a mostani, kiemelt jelentőségűvé is tett 560 hektárba, viszont nem mindegyik? Nem tudjuk, mivel a kabinet nem kommunikál a sajtóval, de a logika szabályai szerint végül minden kormányhatározatba foglalt célterület megérkezik majd a kiemelt gazdaságfejlesztési listára. Egy biztos: a két kormányhatározat összesen 144 helyrajzi számot érint (eredetileg néhánnyal kevesebbet, de az elmúlt hetekben több érintett telket is megosztottak), ezek pedig együtt 652 hektárnyi földterületet tesznek ki.

560 hektárnyi raktárrengeteg megépítésével tehát már biztosan, további 92 hektárral pedig „minden bizonnyal” számol a hatalom.

A soroksári polgármester a Telex szerint 800 hektárt is emlegetett egy közmeghallgatáson, amely a gyakorlatban kétmillió négyzetméternyi ipari ingatlannal, illetve napi nyolcezres kamionforgalommal „színesítené” a pesti zöldet.   

Nehéz ma megmondani, hogy egy ilyen, hat-hét-nyolc Margit-szigetnyi projekt kinek lenne jó. Egy kényelmes helyzetű érdekkört azonban már a mostani „csíraállapotban” is meg lehet nevezni. A földterületek tulajdonosait, hiszen – jöjjön ide bár kínai nyersanyag, vagy akár más, elosztásra váró árucikk – a leendő logisztikai tájhoz ők szolgáltatják majd a területeket. Emlékezhetünk: annak idején az Audi-földek esetében Borkai Zsolt győri expolgármester ügyvédje vásárolta fel azokat a mezőgazdasági telkeket, amelyeket – az átminősítések után – eladott az autógyárnak, potom 4-5 milliárd forintos hasznot elkönyvelve. Tehát a soroksári és gyáli tulajdonosok, a 144 helyrajzi szám mögötti haszonhúzók már dörzsölik a tenyerüket. 

S hogy kikről van szó? Ahogy az alábbi gyűjtésünkből kiolvasható, a fent említett 652 hektárnyi „bruttó” fejlesztési célterület 173 hektárja tartozik a Földber Kft.-hez – amelyet információink szerint „900 millió forintnál” valamivel kevesebbért vett meg tavaly a Tiborcz Istvánhoz köthető magántőkealapos csapat...

ITT OLVASHATÓ