MAGYARORSZÁG AZ EURÓPAI UNIÓ NEGYEDIK LEGSZEGÉNYEBB ORSZÁGA

QUBIT
Szerző: SZABÓ ATTILA
2023.10.04.

Sokat dolgozunk, rosszul élünk, korán meghalunk – írtuk augusztus elején Magyarország helyzetéről az Európai Unió statisztikai hivatalának (Eurostat) adatai alapján. Most megjelent a részletesebb adatokat tartalmazó Regionális Évkönyv, ami az országosnál részletesebb, területi bontásban mutatja be, hogyan viszonyulnak egymáshoz a magyar régiók, és hogyan viszonyulnak a magyar régiók más uniós tagállamok egyes területeihez. Íme öt fontos mutató a csaknem 300 oldalas kötetből.

1. Egészségügy

Számtalan kritika éri a magyar egészségügy működését, de van egy olyan önbevallásos kérdőíven alapuló mutató, ami szerint nem is áll olyan nagyon rosszul az ország Budapesten kívüli része. Az Eurostat azt is vizsgálja, hogy az egyes régiókban az ott élők hány százaléka számol be kielégítetlen egészségügyi szükségletről, azaz az emberek mekkora aránya nem jut megfelelő ellátáshoz annak ellenére, hogy úgy érzi, szüksége lenne rá. Az adatokból az látszik, hogy Magyarország és főleg a Dél-Alföld, a Dél-Dunántúl és a Közép-Dunántúl kifejezetten jól áll ebből a szempontból.

A helyzet az Ionia Nisia nevű görög régióban a legrosszabb az EU-ban. Ott az emberek 14 százaléka számolt be kielégítetlen egészségügyi szükségletről 2022-ben. Magyarországon belül Budapesten van a legrosszabb állapotban az egészségügy ebből a szempontból: itt az emberek 4,6 százaléka számolt be hasonlóról, és ez az arány európai összevetésben kifejezetten rossznak számít. Ráadásul a helyzet egyre romlik: 2018-ban még a magyar fővárosban is csak 1,6 százalék volt az, aki nem jutott hozzá megfelelő egészségügyi ellátáshoz. A második legrosszabbul szereplő magyar régió Közép-Magyarország: itt 2022-ben 3,1 százalék volt a megfelelő egészségügyi ellátáshoz nem jutók aránya. Ez szintén durva emelkedés a 2018-as 1,3 százalékról.

A legjobb helyzetben lévő Dél-Alföldön a 2018-as 0,2 százalékról is csak 0,6 százaléka ment fel ez a mutató, és ezzel magyar régió nagyjából az osztrák vagy a luxemburgi szinten van (ez a mutató természetesen nem azt tükrözi, hogy milyen minőségű az ellátás).

Az viszont kifejezetten tragikus, hogy európai összevetésben a 100 000 lakosra jutó orvosok számában történt változásban a legrosszabb tíz között mind a nyolc magyar régió szerepel. Az európai sereghajtó Észak-Magyarországon például 2019-ről 2020-ra több mint 10 százalékkal csökkent a 100 000 főre jutó orvosok száma, miközben a teljes EU-ban összességében1 százalékkal, sőt egy spanyol régióban több mint 30 százalékkal nőtt ez az arány...

ITT OLVASHATÓ