MA MÉG CSAK ÜRES PLACC – MÉSZÁROS LŐRINC TORONYHÁZAKKAL ÉPÍTI TELE AZ ÁRPÁD HÍD KÖRNYÉKÉT

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ZSUPPÁN ANDRÁS
2023.10.02.

„Fenntartom korábbi véleményem, megvalósulása után is tájsebként tekintek rá” – mondta tavaly Lázár János, amikor megkérdezték az újonnan átadott Mol Campus felhőkarcolóról. Lázár János véleményét nem lehet tudni arról az újabb három toronyról, amit a Mészáros Lőrinchez köthető nagybank, az MBH építhet az Árpád híd pesti hídfőjénél, de bármit is gondol róla magánemberként, a Mol felhőkarcolójának esetéből megtanulhatta, hogy a magasházak építését Budapesten nem tudja megakadályozni. A kormánynak ugyanis egyáltalán nincsenek ellenérzései a tornyokkal szemben.

A Mol felhőkarcolója kapcsán két évvel ezelőtt azt írtuk: nemcsak az vele a probléma, hogy a magában álló, a város meghatározó pontjairól jól látható torony megtöri a budapesti panoráma harmóniáját, hanem az is, hogy végképp összezúzott egy tabut, és kaput nyitott az újabb tornyok építésének. Nemzetközi tapasztalatok, többek közt Bécs és Pozsony példája alapján lehetett állítani, hogy az első áterőszakolt torony sikere újabb beruházókat ösztönöz arra, hogy kövessék az építtető példáját.

Egy toronyház a legritkább esetben marad sokáig az egyetlen, szinte mindig újabbak követik.

Az élet ezt a tételt Budapesten is gyorsan igazolta.

2018-ban Lázár János még kancelláriaminiszterként tett egy határozott kísérletet arra, hogy megakadályozza a Mol Campust követő újabb tornyok építését. A kormány március 28-án az Országgyűlésnek benyújtott törvényjavaslata az ország teljes területén megtiltotta volna 65 méternél magasabb toronyházak építését. Ezzel tulajdonképpen ahhoz a rendszerváltás után húsz évig fennálló szabályozáshoz tértek volna vissza, amit Tarlós István főpolgármestersége alatt töröltek el, hogy az olajtársaság tornyának utat nyissanak. Csakhogy mire június 28-án megszületett a végleges törvényszöveg, ez a határozott tilalom felpuhult: a toronyházat most már 90 méteres magasságban határozták meg, és az is belekerült, hogy a kormány a korlátozás alól külön rendeletben felmentést adhat. Noha a Lázárt közben felváltó új kancelláriaminiszter, Gulyás Gergely a szabályozást úgy kommunikálta, mintha a kormány megtiltotta volna a toronyházak építését, ennek az ellenkezője volt igaz – már az általános magassági korlátozás is közelít Budapest két meghatározó, történelmi épülete, az Országház és a Szent István-bazilika kupolájának 96 méteres magasságához, a kiemelő rendeletben biztosított felmentés pedig azt jelenti, hogy kormányzati szándék esetén bármilyen torony építhető. A kormány gondolkodásáról sokat elárult az is, hogy Gulyás elmondta: a Molnak, az OTP-nek és a Richternek mint a magyar gazdaság három regionálisan is jelentős zászlóshajójának korábban informális egyeztetéseken ajánlották fel, hogy toronyházat építhetnek, de közülük csak a Mol kívánt élni ezzel...

ITT OLVASHATÓ