Szerző: NVZS
2023.10.19.
A vasárnapi lengyel választások végeredménye szerint a 460 tagú szejmben – azaz a parlament alsóházában – többségbe került, a 100 tagú szenátusban – azaz a felsőházban – ennél nagyobb arányban, csaknem kétharmados többségre tett szert az ellenzék, amelynek jó esélye van ezután arra, hogy Donald Tusk irányításával többpárti koalícióra lépve, átvegye a kormányzást a hosszú évek óta az országot irányító Jarosław Kaczyński által fémjelzett, a pártja, a PiS által vezetett – „illiberális” – kormánytól. A választás nem csak emiatt bizonyult fájdalmasnak az eddig hatalmon lévők számára: nem váltotta be a hozzá fűzött reményüket az általuk kezdeményezett négy (ál)kérdésből álló népszavazás sem, az ugyanis érvénytelen lett.
Érdekes módon a választások kapcsán szinte kizárólag csak a szejmről, az ott született eredményekről esett szó a hazai, de még a nemzetközi médiában is. Pedig a szenátusban átütőbb ellenzéki győzelem született – ahogy a Portfolio a Wyborcza összesítése alapján írta: ott teljes vereséget szenvedett a PiS, amely mindössze 34 helyet nyert meg, miközben az ellenzéki pártok összesen 65-öt. A Szejmben ugyanakkor a PiS és lehetséges koalíciós partnere közösen összesen 212 képviselői helyhez jutott, miközben az ellenzék három pártja 248 mandátumot nyert el. Ezt hogyan kell és érdemes értékelni? Egyáltalán, mi a szerepe a szenátusnak? – kérdeztük Gordon Istvánt...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.