„KAPTUNK IS, MEG NEM IS TÁJÉKOZTATÁST” – A SZEMÜNK ELŐTT, MÉGIS MEGFOGHATATLANUL ÉPÜL LE EGY ÚJABB NEMZETI KÖZSZOLGÁLTATÓ

MÉRCE
Szerzők: LEHOCZKI NOÉMI, NUN BARBARA
2023.10.02.

Az elmúlt hónapokban az egészségügy és a közoktatás régóta húzódó válságán túl újabb közszolgáltatások esetében váltak láthatóvá a megszorítások és a leépülés jelei.  Vasútvonalak szűnnek meg, kigyullad a Volánbusz, tömegesen zárnak be posták. Miközben a Magyar Posta nemzeti közszolgáltató, és mindenkinek törvényes joga lenne, hogy az ország bármelyik két települése között leveleket, pénzt és csomagokat küldjön, a gazdaságfejlesztésért felelős tárcanélküli miniszternek, Nagy Mártonnak a posták bezárásáról szóló nyilatkozata is mutatja, hogy  a magyar állam épp visszavágja ezt a  jogunkat is.

Hogyan élik meg mindezt a postások? Hogyan tarthatnak ellen ezeknek a folyamatoknak a szakszervezetek, és milyen tényezők hátráltatják az érdekvédelmi képviseletet? Pfeifer Tamást, a Postások Független Érdekvédelmi Szövetségének (POFÉSZ) elnökét kérdeztük. 

2020-ban még együtt tüntetett a rohamosan inflálódó bérük emeléséért a posta négy szakszervezete, a lassan 80 éves múltra visszatekintő Postás Szakszervezet (PSZ), a Magyar Postások Érdekvédelmi Szövetsége (MAPÉSZ), a Postások Független Érdekvédelmi Szövetsége (POFÉSZ) és a Kézbesítők Szakszervezete (KÉSZ). A POFÉSZ vezetője szerint ekkor „fogyott el a cérna mindenkinél”, és együtt ki tudták kényszeríteni a 8 százalékos béremelést – ez éppen nyolccal volt több, mint a munkáltató eredeti, nullaszázalékos ajánlata. A béremelés mértékével így is sok postás volt elégedetlen, mivel az emeléssel együtt a munkaterhek is növekedtek, és csökkentek a bérpótlékok.

A megállapodást végül épp ezért csak két szakszervezet (a PSZ és a MAPÉSZ) írta alá, mondván, a munkáltatónak úgysincs többre lehetősége.

Pfeifer Tamás elmondása szerint 2020-ban két tüntetést is kilátásba helyeztek a szakszervezetek. Az első végül azért nem valósult meg, mert a minisztérium már a tüntetés hírére „behívatta” a menedzsmentet, ezután pedig a vezetőség hirtelen megemelte a bérajánlatát, amelyet a PSZ és a MAPÉSZ nemsokára el is fogadott.

Pedig akkor még a sztrájk ötlete is felmerült: „Volt konkrét egyeztetés is, elő volt készítve jogászok segítségével. De a sztrájk lényege a nyomásgyakorlás, tehát egy végső eszköz. Előtte inkább tüntettünk”  – fogalmazott a POFÉSZ elnöke. Aki szerint

„a miénk egy független, alulról építkező szakszervezet, amit azért akartunk létrehozni, mert mi harcosabbnak véltük, véljük magukat, mint a mindenkori hatalommal együttműködő szakszervezet. Mások az érdekérvényesítéssel kapcsolatos elképzeléseink.”

Egy másik, egy évvel később elfogadott bérmegállapodást is csak a másik két szakszervezet, a PSZ és a MAPÉSZ írták alá. A KÉSZ és POFÉSZ arra gyanakodtak, hogy a három évre szóló egyezség könnyen a bérek hosszútávú bebetonozását eredményezheti. Kevesellték például, hogy 2023-ra csak 2%-os béremelés lett előirányozva, pedig 2021-ben már érezhető volt az infláció.

Az elégséges szolgáltatás, a sztrájk és az uniós liberalizáció korlátai

„Az állam a tulajdonos. Nyilván a postai menedzsment azt a megállapodást tudja aláírni, vagy olyan ajánlatot tud tenni, amire engedélyt kap, ez így van minden állami tulajdonú cégnél.” De akkor nem frusztráló-e, hogy a valódi döntéshozó, a minisztérium helyett a postai vezetőséggel tudnak csak tárgyalni? „De. Ezért is szerveztük az idén márciusi demonstrációt.”

Erre utalt az elvben „politikamentes” tüntetésen Ádám István is, a POFÉSZ előző elnöke, mikor leszögezte: a postabezárásokról és az alacsony bérekről nem a posta menedzsmentje, hanem első körben a minisztérium döntött.

Nem véletlen tehát, hogy a postások a Gazdaságfejlesztési Minisztérium budai épülete előtt tüntettek az inflációval legalább lépést tartó béremelésért, sérelmezve a növekvő munkaterhelést, az átgondolatlan munkaszervezést és az elbocsátásokat, valamint a béremelésért folytatandó, jogszerű sztrájk kiküszöbölését is a három évre szóló bérmegállapodás által. Bár a munkáltató a demonstrációt megelőzően (feltehetően annak hírére) a béremelési ajánlatát kettő százalékról tízre módosította, a minisztériumnak átadott petícióra nem érkezett válasz.

ITT OLVASHATÓ