Szerző: VÖRÖS SZABOLCS
2023.10.12.
– Hogyhogy Lemberg?
– Történelmet hallgattam Londonban, és már korábban újságíróként is a kortárs események történelmi gyökerei érdekeltek. A történelem ugyanis csak akkor érdekes, ha van relevanciája a mában. Így amikor a Majdan-forradalom után 2014-ben Oroszország megszállta a Krímet meg Donyeck és Luhanszk megyék egy részét Kelet-Ukrajnában, annak is a történelmi felvezetése foglalkoztatott. Direkt nem Kijevbe vagy a frontvonalra mentem, hanem Lembergbe, mert akkor úgy éreztem, az okoknak köze van az ukrán nacionalizmushoz, annak meg Lemberg a központja – afféle titkos fővárosa Ukrajnának.
– Mi fogta meg leginkább?
– Az, ahogyan a 20. század traumái összesűrűsödnek benne. Kevés ilyen hely van Európában. Voltam már korábban Ukrajnában – a Krímben, Kijevben, Harkivban –, de Lembergben soha. Izgalmas felfedezés volt, mert a város Közép-Európát jelenti Ukrajnában: Krakkóra, Prágára emlékeztetett. Vagy akár Budapestre – az ottani Habsburg részletekre meg Lechner Ödön fantasztikus art nouveau épületeire. Lembergben megvannak ugyanezek. Gyönyörű város, amelynek központja a háborúk ellenére relatíve érintetlen maradt. Csak a posztszovjet hanyatlás látszik rajta.
– Tudott tehát kapcsolódni hozzá németként?
– Harkivnál mindenképp könnyebben. Nagyon látszik, hogy Ukrajna nyugati fele, az orosz birodalomhoz tartozó kelettel ellentétben, a Habsburg világ része volt. Teljesen más a kettő története, ami például a vallásban – ortodox vs. katolikus befolyás – is megjelenik. Nem véletlenül lett a könyv alcíme: „Európa elfeledett közepe.” Németországból Ukrajna sokkal távolabbi világnak tűnik, mint mondjuk Magyarországról. Nálunk a keleti határaink jelentik Európa végét – még Lengyelország is valami messzi világ. Számomra viszont Lemberg nagyon európainak tűnt...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.