Szerző: KOLOZSI ÁDÁM
2023.10.30.
A Kreml máshol is visszavett az általuk íratott, szeptemberben minden orosz iskolába bevezetett egységes történelemtankönyv kijelentéseiből. Míg az ’56-tal kapcsolatos kitételek továbbra is változatlan formában szerepelnek a könyvekben, van olyan fejezet, amit az elektronikus verziójában politikai megfontolásokból máris korrigáltak.
Miután kiderült, hogy a kaukázusi nemzetiségek 1943/44-es tömeges deportálásáról nagyon elkenősen fogalmaz a szöveg, Csecsenföldön (a csecseneket a krími tatárokhoz, kalmükökhöz, ingusokhoz, karacsájokhoz és más csoportokhoz hasonlóan százezrével deportálták Sztálin alatt), a helyi hatóságok egyszerűen bevonatták az összes példányt. Ennek eredményeként Moszkvában a tankönyv készítői (a projektet Megyinszkij volt kulturális miniszter felügyelte) néhány napja bejelentették, hogy kész az új verzió, amit már el is juttattak a nemzetiségi autonóm tartományokba.
A sztálinizmust részlegesen rehabilitáló, az enyhülést hozó Hruscsovval és főleg Gorbacsovval pedig nagyon kritikus, Putyin eredményeit és az ukrajnai “speciális katonai műveletet” felmagasztaló 11.-es tankönyv összességében azonban továbbra is a Kreml emlékezetpolitikai érdekeit szolgálja.
Nem egyetlen tankönyvről van csak azonban szó, noha a most egységesülő orosz rendszerben más tankönyv már nincs is, minden iskolában kötelezően ezt használják – és a következő két évben más tárgyakból is jön majd az állami egyentankönyv, akárcsak Magyarországon.
De a tankönyvreform csak része annak a tágabb oktatási átalakításnak, melynek célja Szergej Kravcov miniszter szavaival „az egységes oktatási tér megerősítése és egy szuverén oktatási rendszer kialakítása”. Ez illeszkedik abba a szuverenizmusra hivatkozó ideológiába, ami a putyini Oroszországban is alapvető.
A magyar oktatáspolitikai narratívákra is emlékeztethet, hogy Oroszországban is a tanári státuszok rendezését és az egységes minőségbiztosítás szempontjait hangsúlyozzák, miközben csökkentik az iskolák és a pedagógusok mozgásterét és a tanszabadságot.
Az iskolai ideológiai nevelés az Ukrajna elleni invázió óta lépett magasabb szintre, ez az óvodáktól az egyetemekig egyaránt látványos.
Amióta tart a háború, a hétfők himnusszal és zászlófelvonással indulnak az iskolákban. Ezután kezdődik az új hétindító, a “Fontos beszélgetések”. Ez a 2022 szeptemberében ötödik osztálytól bevezetett kötelező tanóra a “hagyományos értékeknek” van szentelve, a deklarált pedagógiai cél a hazaszeretet és a hagyományos családi értékek erősítése.
Az órákon többek között Oroszország Putyin alatti újjászületéséről és a tágabb geopolitikai helyzetről van szó, a nagy honvédő háborúról és az annektált Krímről vetítenek filmeket, és itt is tanulnak az ukrajnai “különleges katonai műveletről”.
A tantervre minden héten megvannak a központi ajánlások: október 23-án, a különleges erők napján például a különleges erők katonáinak önfeláldozását, bátorságát és kitartását kellett dicsérnie a pedagógusoknak. “A különleges egységek történelmileg a szeretet és az önzetlenség megtestesítői, katonái különleges szakmai, fizikai és erkölcsi tulajdonságokkal rendelkeznek, ők az igazi férfiak megtestesítői” – áll a tanári útmutatókban.
A rákövetkező, utolsó októberi héten a beszélgetéseket a nemzeti összetartozás napjának szentelik. Ezt a kétezres évek elején bevezetett állami ünnepet Putyin egykori főideológusa, Vlagyimir Szurkov találta ki, új őszi pirosbetűs nappal helyettesítve a kivezetett november 7.-éket. Az ünnep propagandacéljáról maga így beszélt: “Ez a nap lényegében az orosz nacionalizmus napja lett. Volt egy ilyen feladat: hogyan beszéljünk a Birodalomról, terjeszkedési vágyunkról, de ugyanakkor ne sértsük meg a világközösség fülét.”
Ezek az iskolai kötelező órák is ennek vannak alárendelve, de a militarizmuson alapuló összetartozást az orosz tanulók új iskolai rituálékon is megtapasztalhatják. Sok intézményben álcahálókat kellett készíteniük az Ukranjában harcoló orosz egységeknek, és ott van a Junarmija, a 8 és 18 év közöttiek 2016-ban felállított “ifjúsági hadserege”, a gyerekek hazafias-katonai mozgalma is.
Tavaly tavasszal aztán bejelentettek egy újabb össz-oroszországi ifjúsági szervezetet. Ez a Dvizsenye Pervih, magyarul Elsők Mozgalma, melynek a névleges elnöke maga Vlagyimir Putyin. A szervezetről szóló törvényt az úttörőmozgalom századik évfordulóján terjesztették be a Dumában, nem véletlenül, hiszen egy hasonló funkciójú, csak már az orosz birodalmi nacionalizmusnak alárendelt utódszervezetről van szó – először tartózkodtak a név továbbvitelétől, de azóta már Putyin is javasolta, hogy hivatalosan is nevezzék a résztvevő gyerekeket újra úttörőknek.őket.
A katonai előszocializáció ezekhez az iskolán kívüli szervezetekhez is szervesen hozzátartozik, de a honvédelmi ismeretek 2022 óta rendes iskolai tantárgyként is jelen van Oroszországban. A korábbi életvédelmi órákat jövőre át is keresztelik “a szülőföld biztonsága és védelmére”, de a katonai kiképzés alapjait már most is beletették a tantervbe: eszerint a 10-11. osztályosok többek között a Kalasnyikov használatával és a kézigránát-hajítás alapelveivel ismerkednek, megtanulnak tisztelegni, és átveszik szépen a harci elsősegélynyújtás és a drónozás alapjait is...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.