Szerző: KARSAI GÁBOR
2023.10.18.
Szeptemberben megszűnt az élelmiszerinfláció. Legalábbis a G7 nem hivatalos, három és fél éve kidolgozott, 42 terméket tartalmazó, négy élelmiszer áruházlánc változatlan összetételű bevásárlókosara alapján. Tavaly szeptemberhez képest 3,4 százalék volt a defláció, augusztushoz képest pedig 0,8 százalék az árcsökkenés. A KSH adatai azonban nem ezt mutatják. Eszerint 2023 szeptemberében ugyan augusztushoz képest 0,2 százalékkal kisebb volt az árszínvonal, az egy évvel korábbinál azonban nemhogy nem alacsonyabb, de 15,2 százalékkal, vagyis sokkal magasabb lett.
A különbség akkor is meghökkentően nagy, ha tudjuk, hogy a két számítás más terméksokaságra vonatkozik. A KSH kosara mintegy 250-féle élelmiszert és az ország mindenfajta, élelmiszert árusító üzletét tartalmazza, vagyis átfogó, az országos folyamatokra jobban jellemző adatot nyújt. (Ami nem jelenti azt, hogy a G7 számítása ne lenne érdekes és szakmailag megalapozott.) Azonban, ha belegondolunk, az adatok eltérését valójában alátámasztják a hétköznapi tapasztalatok. Egyrészt az áruházláncok (főleg a diszkontok) jellemzően olcsóbbak, másrészt a kiemelt, gyakran vásárolt „mágnestermékek” árát – melyeket a fogyasztók is inkább ismernek és követnek – igyekeznek viszonylag alacsonyabban tartani, és inkább más cikkeknél fog vastagabban a ceruzájuk. Ezt a hatást kifejezetten felerősítette az ársapka okozta veszteség kiegyenlítésére való törekvés, majd az ársapkák kivezetését ellensúlyozni hivatott új kormányzati lépések – számos termék bruttó kiskereskedelmi ára év végéig nem lehet magasabb a beszerzési árnál – és az árfigyelő rendszer, valamint a kötelező akciózás. A G7 kosara módszertanából következően sok ilyen leszorított árú terméket tartalmaz.
Érdekes módon tavaly, az infláció emelkedésének időszakában a miniszterelnök még azt hangsúlyozta, hogy „a jegybank felel az árstabilitásért, ők készítik az elemzéseket, mi ezeket ismerjük és elfogadjuk”. Idén ősszel, az infláció csökkenésének időszakában, amikor már szinte biztossá vált az év végére általa igényelt egy számjegyű áremelkedési ütem elérése, viszont már úgy vélekedett, hogy mivel a jegybank nem tud megbirkózni az inflációval, az ez elleni küzdelem feladatát és felelősségét a kormány vette át. Mint mondta, ebben nagy szerepe volt az online árfigyelő rendszernek és a kötelező árcsökkentő akcióknak.
Mint láttuk, a G7 és a KSH által jelzett infláció különbsége is arra utal, hogy ez erős túlzás. A döntő a vásárlóerő csökkenése, továbbá a magas kamatok következtében szűkülő hitelfelvétel és erősödő forint volt. Ezek előidézésében az államnak – például a támogatások megszüntetése és a tovagyűrűző adóemelések révén, melyek az infláció megugrásának fontos belső mozgatói voltak – és az MNB-nek is fontos szerepe volt. Erre azonban a kormány nem büszke, sőt a magas kamatokat bírálja is, mivel ez gazdaságpolitikája egyébként tagadott megszorító jellegének beismerését jelentené.
Az élelmiszerek áremelkedése a KSH és a G7 számításai szerint is az év eleje óta lassul. A folyamat jellege szempontjából még fontosabb az előző hónaphoz viszonyított áremelkedés, mivel ebben már nincs szerepe az úgynevezett bázishatásnak, az előző évi áremelkedésnek. A G7 által mért árcsökkenés itt is sokkal markánsabb, hónapok óta folyamatos és jelentős az előző hónaphoz viszonyított árak – tehát nem a növekedési ütem, hanem maguknak az áraknak – a csökkenése. A KSH adatai szerint viszont idén csak három ilyen hónap volt, a teljes fogyasztói árindex esetében pedig csak egy. Szeptemberben augusztushoz képest az élelmiszerárak a G7 kosara alapján 3,4 százalékkal, a KSH mérése szerint 0,8 százalékkal lettek kisebbek, a teljes fogyasztói árindex viszont ezúttal is emelkedett, most 0,4 százalékkal. Bár az elmúlt hónapokban volt már ennél kedvezőbb adat is, a változást mutatja, hogy tavaly szeptemberben még 4,1 százalékos volt az áremelkedés az előző hónaphoz képest...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.