Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2023.10.05.
Nemcsak a Reuters, egyre több forrás, többek között a Közép-Kelet Európával foglalkozó, berlini székhelyű, de Moszkvában, Prágában és Londonban is szerkesztőségekkel rendelkező bne Intellinews is cáfolja azt a Financial Times által megszellőztetett hírt, miszerint a magyar kormány és az Európai Bizottság megállapodott volna a befagyasztott uniós pénzek feloldásáról egy olyan alku keretében, amelyben az Orbán-kormány engedélyezné az Ukrajnára szánt 50 milliárd eurós támogatás odaítélését, illetve belemenne Ukrajna uniós felvételébe is – cserébe a 13 milliárd eurós magyar forrásokért, amit még november végén folyóstana Brüsszel. Ez az írás is Vera Yurova uniós biztos cáfolatára építi információit. A magyar kormány ugyan azt állítja, hogy még július közepén biztosította Brüsszelt az úgynevezett szupermérföldköveknek tekintett 21 feltétel teljesítéséről, azonban az ennek ellenőrzésére kiszabott 3 hónap mellett további két hónap áll még a rendelkezésére, hogy a pénzek folyósításáról gondoskodjon. Stefan de Keersmaecker, bizottsági szóvivő azt mondta, hogy az igazságszolgáltatási reformok tényleges megvalósításának még vannak nyitott kérdései, amelyeket a múlt héten meg is küldött a Fidesz-kormánynak. Ezekre egyelőre nem kapott választ a kormánytól, amiből következik, hogy az idén aligha lát pénzt a kormány még pozitív megítélés esetén sem. A cikk egyébként a Navracsics sajtótájékoztatóján elhangzottakból is idéz, miután a miniszter cáfolta a két ügy, mármint Ukrajna és a magyar uniós pénzek – össze lenne kapcsolva, de azt beismerte, hogy mindkét témakörben tárgyalások folynak Brüsszellel. Azonban a miniszter nem zárta ki annak lehetőségét, hogy az év végéig megérkeznek az uniós források.
Mindezt egyébként megerősíti Justin Spike, az AP budapesti tudósítójának írása is, mivelhogy a magyar külügyminiszer bejelentette, hogy továbbra is blokkolja a kormány az Ukrajnának szánt segély folyósítását, mert nem elégedett Kijevnek az OTP ügyében hozott legfrissebb döntésével, hiába veszi le az uniós szankciós listáról, mint az oroszok háborúját finanszírozó intézményt. Szijjártó meghívta az ukrán korrupcióellenes hatóság képviselőjét Budapestre, hogy saját maga győzödjön meg a helyzetről, s erről írásbeli egyezmény is szülessen. Adott számot a fejleményekről az amerikai Times Union, a San Francisco Chronicle is. Kijev ugyebár azzal érvel, hogy a magyar pénzintézetnek továbbra is vannak működő fiókjai Oroszországban, mitöbb Moszkvában, s ezzel a bank a háborút is finanszírozza. Szijjártó pedig nemcsak átmeneti elbírálást, hanem a listáról való végleges levételt követeli. S nemcsak az intézményt, hanem négy csúcsvezetőjének a levételét is. Szijjártó nem válaszolt az AP amerikai hírügynökség megkeresésére, hogy milyen további érvekkel szolgálna a kérés teljesítésekor.
A Fidesz alapította European Conservative, amelynek már Bécsben, Londonban, Rómában, Berlinben és Brüsszelben is van szerkesztősége, azt állítja, hogy Brüsszel folytonos, Varsót és Budapestet támadó kritikája ismét közelebb hozza egymáshoz a két országot, az Ukrajna kérdésében kezdetben különböző álláspontjaik ellenére. Amire persze most az október 15-i lengyel választások adnak magyarázatot, hisz Varsónak, és a kormányzó PiS, a Jog és Igazságosság pártnak is célja kell legyen az ország szuverenitásának hangsúlyozása. A cikk inkább a két ország kapcsolatára vonatkozó magyar restaurációs törekvéseket, mint tényszerűséget tükröz.
Kiadta a Freedom House legfrissebb, a Szabadság a neten 2023 elnevezésű nemzetközi értékelését, s benne természetesen a hazánkra vonatkozó jelentését is. Viszonylagosan jó az internetszabadság Magyarországon, pontosabban részben szabad, noha az előző években az internetes fenyegetések száma megnőtt. A kormány ugyan próbálkozik tartalmi korlátozásokkal, de sokkal inkább koncentrál az elektronikus és a nyomtatott, mint a digitális médiára, amit a Vodafone-ban szerzett többségi (70%-os) tulajdonlással is igyekezett konszolidálni. Aggasztó viszont a független online sajtóorgánumok elleni kibertámadások egyre gyakoribbá válása, utalva itt a 2023 áprilisától nyilvánvaló rendszeres túlterheléses támadásokra. A médiahatóságot ért kiritka az egyik legsúlyosabb a sok közül, mert NMHH továbbra sem működik független intézményként – állapítja meg a Freedom House, s a maximális 6 pontból 2 pontot kapott mindössze. A részértékelések összesítéséből a maximálisan adható 100 ponthoz képest Magyarország 69-et kapott.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.