Szerző: PAPP ZSOLT
2023.10.19.
A munkaerőpiacon aktív magyarok 24 százaléka úgy érzi, hogy az elmúlt 12 hónapban „jelentős romlott”, további 33 százalékuk szerint pedig „kicsit romlott” az anyagi helyzete – derül ki a Publicus Intézet lapunk számára készített szeptemberi reprezentatív közvéleménykutatásából. A válaszadók 30 százaléka válaszolta azt, hogy az elmúlt 12 hónapban nem változott jövedelmi helyzete, de volt 12 százalék, akiknek javult. Bár a kérdés a szubjektív jövedelemérzetre kérdezett rá, a válaszokban nincs semmi meglepő, hisz szeptemberben ugyan a infláció 12,2 százalékra csökkent, de nem múlt el nyomtalanul az előző hónapok áremelési sokkja: az első nyolc hónapban a keresetek 15,2 százalékkal nőttek, de csak szeptemberben válthatott pozitívba a reálbérindex. Az első nyolc hónapban a kiskereskedelem forgalom 7,1 százalékkal csökkent, ez jelzi, hogy milyen mértékben csökkentek a reáljövedelemek, illetve zuhant a lakossági fogyasztás.
Nagyon mélyen van a magyar háztartások fogyasztói bizalma, még sokáig nem fognak költeni – mondta Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője a minap egy konferencián. Az elemző szerint „hiába mondják majd be a híradóban, hogy a múlt hónapban már nőtt a reálkereseted – vagyis hogy az infláció lassabban nőtt éves szinten, mint a béred –, ettől a hírtől nem fognak az emberek a boltba rohanni és elkezdeni vásárolni”. A háztartásokat nagyon komoly sokkok érték az elmúlt hónapokban, ezt ki kell heverniük, és csak fokozatosan áll helyre a lakossági fogyasztás. A recesszió e téren majd csak akkor ér véget, amikor a fejekben vége lesz, amikor megerősödik a bizalom - tette hozzá az elemző.
A Publicus lapunknak készített felméréséből az is kiderül, hogy fogalkoztatottak 59 százaléka kapott béremelést az elmúlt 12 hónapban, vagyis 38 százalékuknál nem volt semmilyen bérrendezés. Ez utóbbi kategóriában az infláció miatt az elkölthető reáljövedelem egyetlen év alatt 15-20 százalékkal zuhant. Ahol volt béremelés, ott a válaszadók 39 százaléka 10 százalékos emelésnél kevesebbet kapott – vagyis a reáljövedelem még az ő esetükben is számottevően csökkent. Összességében a foglalkoztatottak 28 százaléka kapott 10-20 százalékos emelést, az ő esetükben beszélhetünk a reálbérek szinten tartásáról vagy minimális csökkenéséről, míg 5 százalékuk 20 százalékot meghaladó béremeléshez jutott, vagyis ők a recessziós és az inflációs sokk ellenére tovább tudták növelni elkölthető jövedelmüket. A kormány ösztönözte munkáltatókat a béren kívüli juttatások növelésére, ám csak a foglalkoztatottak 37 százaléka kapott az elmúlt egy évben egyszeri juttatást, bónuszt, Szép-kártyát. Ennek mértéke a válaszadók fele esetében nem haladta meg a félhavi jövedelmemet, de a bónuszhoz jutottak 12 százaléka akár plusz kéthavi jövedelemre is szert tett...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.