ELINDULT A G7 ÚJ HÍRLEVELE

G7 REGGEL / G7.HU
Szerző: FABÓK BÁLINT
2023.10.20.

G7 Reggel néven elindult az új hírlevelünk, amely egyelőre heti háromszor (kedd, csütörtök és szombat) reggel küldünk ki a feliratkozóknak. A gazdaság legfontosabb eseményeitől személyes történetekig igyekszünk minél több különböző nézőpontból bemutatni a világ alakulását.

Az állandó tematikájú hírlevél hét pontból áll, amelyek a következők:összefoglaló az aznap reggeli vezető cikkünkből

- összefoglaló egy fontos gazdasági történésről

- négy-öt általunk ajánlott cikk, podcast vagy videó

- grafikon egy kevésbé ismert gazdasági jelenségről

- személyes perspektíva egy találomra megszólított emberen keresztül

- ajánlott olvasmány egy mindig változó szakértőtől

- történelmi visszatekintés egy régi újságcikkel

A hírlevélre ide kattintva lehet feliratkozni (egér bal gombjával). A email-fiókokba érkező eredeti verziót ide kattintva lehet megnézni, az egyszerűsített pedig az alábbiak szerint néz ki:

G7 Reggel

2022. szeptember 20. | Gazdasági sztorik öt percben

A mai részben szó lesz az óvodapedagógusok fizetéséről, leálló állami beruházásokról, a magyar kukoricatermelésről, az orosz szankciók hatásairól és celldömölki tyúkokról.

1. Napi G7: Bérek az óvodában

A fővárosi óvodapedagógusok átlagjövedelme havi bruttó 432 ezer forint (ami kedvezmények nélkül nettó 287 ezer) + 30 ezer forint egyéb juttatás a G7 által kikért adatok alapján.

Kontextus: A bérek ötödét az önkormányzatok állják, és erre azért van lehetőségük, mert az iskolákkal ellentétben az óvodák és a bölcsődék nem kerültek állami fenntartásba. A szórás azonban nagy:

• Az országos átlag bruttó 353 ezer forint volt tavaly a KSH szerint, tehát Budapesten több önkormányzati támogatást kapnak.
• A pályakezdők nehéz helyzetben vannak: Az első négy évben minimálbért kapnak, és utána két évig diplomásként is csak bérminimumot, bruttó 260 ezer forintot.

Következmény: Döcögős az utánpótlás, az általunk kikért adatok alapján minden nyolcadik óvodapedagógusi státusz betöltetlen Budapesten.

Alulnézet: “Szinte minden kollegám másodállást kénytelen vállalni, mert nem él meg a fizetéséből, ami az amúgy is sok energiát felemésztő mindennapi munka mellett nagy teher. Látom a mindennapi életben a kifáradást” – mondta egy óvodavezető.

2. Erre odafigyeltünk: Leálló állami beruházások

Közel 300 tervezett beruházást halaszt el a kormány a dráguló hitelek és energiaárak miatt. (Hvg.hu)

Miért fontos ez? A 2025-2026-ig felfüggesztett projektekkel 2100 milliárd forintot spórol meg a kormány. Ez az idei állami kiadások nagyjából nyolc százaléka.

• Főleg utak, egészségügyi- és sportintézmények szerepelnek a listán, de számos iskolaépítést és -felújítást is érint a döntés.

Mi lesz a zajló építkezésekkel? A már elindult beruházások nem állnak le, viszont a 15-20 százalékos drágulás miatt “750 milliárd forint plusz forrás betervezése“ szükséges.

Kontextus: A magyar építőipar legnagyobb megrendelője az állam, a felfüggesztés így a kormányközeli cégek által dominált szektort is érzékenyen érinti. A 375 ezer embert foglalkoztató építőipar létszáma csökkenhet, ha nem pótolja a kieső munkálatokat.

3. Döntéshozatali csapda és Sinkó Ottó

• A magyar falvak csak állami segítségben bízhatnak az elszálló rezsiárak miatt (G7)
• Az egyik leggazdagabb magyar, Sinkó Ottó szerint Magyarország súlyos recesszió előtt áll (Portfólió)
• Palkovics László szerint a szél és a geotermikus energia teheti Magyarországot függetlenné és zölddé (Mfor)
• Augusztusban rekordmértékben esett vissza Kínában a chipgyártás (South China Morning Post)
• Adam Tooze szerint az Európai Központi Bank döntéshozatali csapdába került (Substack)

4. Magyarország, a kukoricanagyhatalom

A Flourish chart

Magyarország a hetedik legnagyobb kukoricaexportőr a világon az ENSZ élelmezési szervezete legfrissebb, 2020-as adatai alapján.

• A négy millió tonna kukorica 86 százalékát négy országnak értékesítettük. Az export 39 százaléka ment Olaszországba, 18 százaléka pedig Németországba.
• Az idei aszály miatt ugyanakkor Magyarország történelme során először importra szorul.

5. Száz tyúk és éjszakai pillangók

A celldömölki András egyedül neveli gimnazista lányát és tartja el édesanyját. Teljes munkaidőben dolgozik egy környékbeli gyár székgyártó részlegén és még havi tíz napot lehúz egy pékségben is.

Élete fordulópontja: tíz éve hazaköltözött Németországból, otthagyva jól fizető gyári állását, mivel a bíróság rábízta kislánya gondozását.

• Azóta leérettségizett, targoncavezető és cukrász képesítést szerzett, valamint lerakott egy német nyelvvizsgát.
• Pár éve földet is örökölt, így a két műszak mellett sokat kertészkedik is. Minden napot – ha nem reggeli műszakos – tornával és száz tyúkja megetetésével kezd.

Legfontosabb célja: találni egy megfelelő partnert, amúgy mindene megvan. “Az elmúlt években csak éjszakai és nappali pillangók jöttek. Minél több pénz van, annál magasabb igényű nő jön. Ahogy viszont elkezd emiatt fogyni a pénz, elmegy a nő is” – villantotta fel 43 év élettapasztalatát.

6. Oroszország és a szankciók

Tóth-Czifra András a Center for European Policy Analysis kutatójaként Oroszországgal foglalkozik, a vele készült podcastunk a hétvégén jelent meg.

Milyen cikk volt rá nagy hatással a héten? Az Oroszországgal foglalkozó Riddle folyóirat cikke a szankciók hatásáról.

Miért? “Egyszerre több mítosszal vagy hiú reménnyel is leszámol. Egyrészt azzal, hogy az orosz társadalom tűröképessége határtalan, hogy az oroszok mindent kibírnak, ha a vezetőik ideológiát költenek hozzá. Másrészt azzal, hogy a gazdasági szankciók egyből népfelkeléshez vezetnek majd. És teszi mindezt úgy, hogy a sokszor a gazdasági újságírók által is csak felületesen kezelt statisztikák (jelen esetben a munkanélküliség) mögé néz és kontextusba helyezi azt.”

7. Viktória angol királynő temetése

Mikor jelent meg? A Kert című kertészeti lap 1901. február 15-i számában.

Mi történt? “Viktória királynő temetése alkalmából London városa két napon át valóságos virágoskert volt. Bárhová nézett a szem, pompás virágot, koszorút látott, amely a királynő ravatalára volt szánva. Mesés összeget fizettek ki az angolok virágért, csak hogy kegyeletüket méltón kimutassák. Csupán fehér virágért körülbelül 1.200.000 koronát fizettek ki.” (Arcanum Adatbázis)

ITT OLVASHATÓ