Szerző: BORBÁS BARNA
2023.10.05.
Részletek a műsorból:
A két legerősebb szám, ami az adatok múlt heti publikálása óta átment a nyilvánosságban, hogy római katolikus egyház 2011, tehát a legutóbbi adatközlés óta több mint egymillió embert, a reformátusok majd’ 300 ezer hívőt veszítettek. Kutatói szemmel ez meglepő volt?
Rosta Gergely: Nem ez a két szám lepett meg, hanem egy harmadik: a nem válaszolás nagyon magas aránya. […] 2011-ben 27 százalék nem válaszolt a felekezeti hovatartozásra, nekem már az is sok volt. Persze nemzetközi összehasonlításban volt már ilyenre példa, a 2011-es csehországi népszámlálásban 45 százaléknyi volt a válaszhiány, igaz, hogy a cseheké egész Európa egyik legszekularizáltabb társadalma történelmi okból. Ellenpélda Lengyelország, ahol szintén a múlt héten jöttek ki a népszámlálási adatok, ott jóval magasabb azok aránya, akik a katolikus egyházhoz tartozónak mondják magukat. A lengyeleknél 10 évvel ezelőtt 8 vagy 9 százalék volt, aki nem válaszolt a felekezetet firtató kérdésre, most pedig 21. […] Úgy tűnik, hogy Magyarországon a nem válaszolás növekedése leginkább a katolikusokat érintette, és ami még érdekesebb, hogy kifejezetten a római katolikusokat. A görög katolikusok esetében ez a nem válaszolás nem mutatható ki ilyen mértékben. […] Úgy tűnik, mintha most a népegyház morzsolódna le a katolikus egyházon belül. Az a külső szél, ami tradicionálisan, a keresztelésnél fogva odatartozónak mondta magát, de ez az odatartozás gyenge kötődés volt, és úgy tűnik, hogy a népegyházi formátum gyengülőben van. Ez a folyamat a protestánsoknál korábban lejátszódott. Szociológiai szavakkal: a protestánsok hamarabb szekularizálódnak, mint a katolikusok.
Az első hírek még csak a nagyképről szóltak, mit mutatnak az adatok korosztályos bontásban?
Rosta Gergely: A 20-29 éves korosztályon belül 47 százalék nem válaszolt a felekezetről szóló kérdésre, és további 21-22 százalék mondta azt, hogy egyáltalán nem tartozik felekezethez. Ha a kettőt összeadjuk, az körülbelül kétharmada ennek a csoportnak. Ezzel szemben a 80-89 évesek körében – akik majdnem a legidősebb korcsoport – 24 százalék volt a nem válaszolás, és 5 százalék mondta azt, hogy nem tartozik felekezethez, tehát egyharmad alatt volt a kettő együttes aránya.
Drasztikusan csökkent a magukat kereszténynek vallók száma, miközben a kereszténydemokráciával házaló politikai közösség szavazóbázisa nőtt, és elképesztően stabil. Nincs tehát összefüggés?
Rosta Gergely: Külön kell választani az elkötelezett kereszténységet meg azt, hogy valaki milyen motivációkból választ valamilyen pártot. A „kereszténydemokrata” csak az egyik címkéje ennek a politikának. Nagyon érdekes lenne látni, hogyha egyszer a Kereszténydemokrata Néppárt önálló pártként indulna a választásokon, ezzel mintegy kifejezve ezt a keresztény jelleget a politikai szférában, és kidomborítva másokkal szemben, akkor vajon hasonlóan sikeresnek látnánk-e a kereszténydemokráciát. […] Orbán Viktor többször elmondta, hogy az a kereszténység, amit ő képvisel, az nem kifejezetten az egyházak által definiált kereszténység. Ő egy sokkal tágabb, ideológiai értelemben vett kereszténységet képvisel. […] Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a magyar népességnek még mindig közel a fele valamelyik egyházhoz, jellemzően valamelyik keresztény egyházhoz tartozónak tartja magát. Más szociológiai felmérések egyébként azt mutatják, hogy a most mért 43 százaléknál talán még többen is. Még akkor is, hogyha tudjuk, hogy a nagy részük nem gyakorolja a vallását, rendszeresen nem jár templomba, de egy pozitív viszonyulást mégiscsak kifejez a vallással szemben...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.