EGYRE TÖBB A VENDÉGMUNKÁS, PEDIG NEM IS MUNKAERŐHIÁNY, HANEM BÉRHIÁNY VAN MAGYARORSZÁGON

NÉPSZAVA
Szerző: BOD PÉTER
2023.10.30.

Idehaza elfogyott a munkaerő, miközben sorra jelentik be a több ezer foglalkoztatottra igényt tartó fejlesztéseket. A B terv megszületett: jöjjenek a vendégmunkások.

Magyarországon fogyóban a munkaerőtartalék: a KSH jelenleg már csak 280 ezer körülire teszi a potenciálisan munkába állíthatók számát, míg 2015-ben még félmillióan, 2010-ben több mint 700 ezren voltak. A feszes, alacsony munkanélküliség jellemezte munkaerőpiacon a foglalkoztatási igény kielégítéséhez B tervre lett szükség, mert az A terv, ami a magyar munkavállalókra támaszkodott volna, már nem működik. Ha a munkaadó itthon nem talál, akkor külföldön kereshet munkavállalót, ez a lehetőség több éve adott, azonban körülményes volt a vendégmunkások behozatala, korábban ez 3-5 hónapba is telhetett.

Szükség volt a gyorsításra, ennek elősegítésére született meg az az egyszerűsített eljárás, amivel lényegesen lerövidítették a folyamatot, és a korábbi kör is bővült, már 15 nem EU-s országból is engedélyezett a munkaerőimport - vázolta a aktuális helyzetet nyitó előadásában Kovách Endre, a Prohumán 2004 Szolgáltató és Tanácsadó Kft. EU-n kívüli munkavállalókért felelős igazgatója a Magyar Közgazdasági Társaság Munkaügyi Szakosztályának a munkaerőimportról rendezett online konferenciáján. Az ide érkező vendégmunkásokkal az eddigi tapasztalatok szerint elégedettek a munkáltatók, gyorsan tanulnak, jól dolgoznak, helyzetükből adódóan szívesen vállalnak túlórát, munkájuk termelékenysége akár 30 százalékkal is felülmúlja a mellettük dolgozó magyar munkavállalókét – osztotta meg tapasztalatait a külföldi munkavállalókról Kovách Endre.

Az előadók többsége egyetértett azzal, hogy mára kikerülhetetlenné vált a külföldről érkezők magyarországi munkába állítása, bár ezzel némileg vitába szállt Pinczés Balázs, a HR-Network Egyesület vezetője, aki szerint Magyarországon nem is annyira munkaerő, mint inkább munkabérhiány tapasztalható. Megkockáztatta, hogy

ha 20-30 százalékkal magasabbak volnának a hazai bérek, akkor nem is tapasztalnánk ilyen mértékű munkaerőhiányt.

A jelenlegi helyzet ismeretében teljesen valósnak nevezte azokat a politikusoktól származó kijelentéseket, hogy akár 500 ezer vendégmunkás is dolgozhat a a közeljövőben Magyarországon. Ettől nem teljesen függetlenül azt is elmondta, hogy érdemes volna sokkal többet foglalkozni a külföldön munkát vállaló magyarok hazacsábításával. Kontinentális kitekintésben ehhez hozzáfűzte, hogy egész Európában egyre növekszik a munkaerőhiány.

Nemrégiben 23 olyan hazai cégnél készült felmérés, ahol nagyobb számban foglalkoztatnak külföldi munkavállalókat, és ebből kiderült: kivétel nélkül elégedettek a vendégmunkásokkal. 

Valóban dolgozni jöttek ide, keresetük jelentős részét hazautalják.

Rendkívül kicsi – 1-3 százalékos – a lemorzsolódás,

és ez is leginkább egészségügyi okokkal hozható összefüggésbe. A felmérést ismertető Pinczés Balázs jelezte: nem olcsó, a magyarnál semmiképpen nem olcsóbb a vendégmunkások alkalmazása. Nem kizárólag azért, mert azonos bért kell kapniuk, hanem mert fizetni kell utaztatásukat (repülőjegyek), szállásukat és a tolmácsokat. Ez is jelzi, hogy alkalmazásuk valóban kényszerű.

Több előadó is szóba hozta, hogy november elsején lépett volna életbe a vendégmunkástörvény, amelynek bevezetését elhalasztották. Informálisan egyelőre annyi tudható, hogy

az eddig engedélyezett legfeljebb 5 évvel szemben 2+1 évben maximalizálnák a külföldről érkezők itteni munkavégzési idejét.

Ahogyan az is: rendkívül jó tapasztalatokat szereztek a munkaadók Szerbiából és Ukrajnából érkező munkásokkal kapcsolatban, de az ezekről a helyekről érkező munkaerőimportot „az idő elmosta”, részben az orosz-ukrán háború, valamint az emelkedő szerbiai átlagbérek miatt...

ITT OLVASHATÓ