Szerző: NÉMETH PÉTER
2023.10.29.
...Most ugye azt rebesgetik, és a héten tartott uniós csúcs után sem érkezett határozott cáfolat, hogy bizonyos feltételek esetén megszavazzák, és elindítják a pénzeket Magyarország felé. És ezek a feltételek most nem arról szólnak, hogy az Orbán-kabinet egyik napról a másikra korrigálja tizenhárom éves működését, demokrácia-rombolását, hanem arról, hogy a mi Vezérünk beadja a derekát, és nem vétózza meg az unió szándékait. Vagyis partner lesz abban, hogy Európa ott álljon továbbra is Ukrajna mellett, változatlanul támogassa – jelentős összegekkel – az orosz agresszor elleni harcát. A döntés decemberben várható, de feltehető, hogy a háttérben addig komoly alkuk folynak majd. Persze tudom: a Bizottság, és egyáltalán az unió vezetése, no pláne az európai parlament már rég kiakolbólintotta volna a magyarokat a szövetségből, ha erre a szabályok lehetőséget biztosítanának. De nem biztosítanak. Ezért kell alkudozni. Amire az én állításom az, hogy nem szabadna alkudozni. Már csak azért sem, mert, ha engednek Orbánnak, szépen belesétálnak a következő csapdába. Megszavazza majd, amit az EU akar, de változatlanul szolgálni fogja Putyint. Hogy miként teszi majd, ne kérdezzék tőlem, nem tudok úgy gondolkodni, ahogy a magyar miniszterelnök. Pontosan tudjuk róla, ezer ténnyel tudjuk igazolni, hogy nála igazán nem számít, mit mondott tegnap, mit ígért meg nekünk, de talán még az sem, hogy mit írt alá.
Persze tudom: a pénz nagyon kell nekünk. A magyar gazdaság nagy bajban van, és most ne is firtassuk azt, hogy kinek, kiknek a hibájából. Bármit is hazudik nekünk a kormány, bármit állít háborúról, meg szankciókról, pontosan tudjuk, hisz van összehasonlítási alapunk, hogy mekkora rész vállalt a válságból a kabinet, sok-sok hibás döntéssel, és választási pénzszórással. A végeredmény a lényeg: bajban vagyunk. Az európai pénzek hiánya még mélyebbre lök bennünket. És ez a bennünket meglehetősen eufemisztikus megfogalmazás; akik miatt a baj van, azok nem fogak sérülni. A hatvanpusztai komplexum birtokosai, a leggazdagabb magyarok nem fognak sérülni (ráadásul nagy eséllyel már külföldi bankokban van a pénzük…). Sérülni mi fogunk, vagyis azok, akik tartalék nélkül élik az életüket, akik hó végére kifogynak mindenből, forintból, élelemből – jövőképből. És igen, igazuk van, ha nem jönnek az uniótól a pénzek, akkor a levegőjük is elfogy, nemhogy a jövőt, a másnapot sem fogják látni. Mégis azt mondom: ne utalják az eurókat nekünk. Mert lehet, hogy most egy kicsit könnyebbé válik a közeljövő, de az ország lesüllyed újra a diktatúra világába, és átmenetileg el is süllyed.
Rossz lesz, ha nem jön a pénz? Rossz lesz. De mi lesz ebből az országból, ha minden úgy marad, ahogy ezt Orbán kiépítette magának. Hogy egy szűk réteg kiemelkedik a hétköznapok világából, a többség azonban nem pusztán vergődik, kénytelen együtt is élni azzal a tudattal, hogy alárendelt szerepet játszik a saját országában. Ahol egy tollvonással elvehető a szabadság, ahol a rendszer arra van beállítva, hogy csak a hatalmat szolgálja.
Tényleg hazaáruló lennék? Hazaáruló lennék, ha azt állítom: az Európai Unió nem asszisztálhat ahhoz, hogy az egyik tagja nem csak őt, hanem saját népét is folyamatosan elárulja. Tudom persze, hogy kívülről nem lehet megdönteni ezt az adminisztrációt. Kívülről nem lehet elérni, hogy megszűnjön az önkény, hogy megszűnjön a jogfosztottság. De nem kötelező segíteni sem, hogy még ennél is tartósabb legyen ez a társadalmi megosztottság. Szóval azt állítom: nem szabad pénzt adni ennek az országnak. Nem szabad pénzt adni mindaddig, amíg a lakosság, pátoszosabban a társadalom, a magyar társadalom nem akarja felszabadítani magát.
Vagyis: állítom, hogy nem vagyok hazaáruló. Ellenkezőleg: akkor lennék, ha nem vágynék egy valódi demokráciára.
Egyedül lennék?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.