Szerző: NVZS
2023.10.30.
Mint arról a Hírklikk is beszámolt, szerdán fogadta el a parlament – 133 igennel, 38 nemmel, 13 tartózkodással – a Lázár János építési miniszter által jegyzett törvényjavaslatot, pontosabban annak újabb verzióját. Ez a legalább 50 százalékban magyar költségvetési, illetve európai uniós forrásból finanszírozott építési projekteket állami beruházásként definiálja és azokra vonatkozik. Az eredeti, júliusban megszavazott törvényt Novák Katalin államfő az Alkotmánybíróságra küldte, a testület pedig alaptörvény-ellenesnek minősítette egyes rendelkezéseit és megsemmisítette. Az Ab azt állapította meg, hogy a jogalkotó általános felhatalmazást adott a törvénytől való eltérésre, ám nem beazonosítható, hogy pontosan mely szabályok alól, milyen feltételek mentén, így a miniszteri hatáskör terjedelme, korlátai nem tisztázottak, nem megismerhetők, nem kiszámíthatók. Ezután került ismét az országgyűlés elé a törvénytervezet 2.0 verziója, amibe egy olyan módosító került be, amely elvben szigorít az általánosabb felhatalmazó rendelkezésen, s a beruházásért felelős miniszter helyett a kormány jogává teszi a mentesítések engedélyezését.
Jellemző amúgy a törvény szellemére, hogy Vitézy Dávid, az Orbán-kormány korábbi közlekedési államtitkára a napokban úgy fogalmazott a Telexen publikált véleménycikkében, hogy az „Budapest és más magyar nagyvárosok szempontjából érdemi és indokolatlan centralizációt tartalmaz: miniszteri hatáskörbe vonná gyakorlatilag az összes európai uniós forrásból megvalósuló városi, települési szintű beruházást, legyen az közlekedés-, közmű- vagy köztérfejlesztés, vagy bármilyen más infrastrukturális beruházás.”...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.