A NAPI GONDOK HÁTTÉRBE SZORÍTJÁK A KLÍMAVÁLTOZÁST

HÍRKLIKK
Szerző: LUKÁCSI KATALIN
2023.10.06.

2016-ban 195 állam a párizsi éghajlatvédelmi egyezmény jegyében megállapodott egymással arról, hogy a 2100-ig legalább két fok alatt (inkább másfél fok alatt) tartja a globális átlaghőmérséklet emelkedését. Mivel a csaknem százéves távlat elég messze van a cselekvés beláthatóságához, ezért az Európai Unió 50 évre vállalt kötelezettséget, hogy addigra eléri az úgynevezett klímasemlegességet. Ahhoz, hogy ez a példamutató igyekvés célt érjen, 2030-ig vonatkozó cselekvésitervet is megfogalmazott az EU, amely Fit for 55, azaz Irány az 55 névre hallgat. Ennek jegyében a tagállamok vállalták, hogy 55 százalékkal csökkentik az unión belül az üvegházhatású gázok kibocsátását – vázolta fel az európai klímacélokat a 21 Kutatóközpont legfrissebb podcastjében Csernus Dóra, az Egyensúly Intézet klímapolitikai szakértője.

„A 2020-as kibocsátáscsökkentési céljaink nem okoztak nagy kihívást az ország számára. Jelenleg azért nagy a támogatottsága az éghajlatvédelmi politikának, mert eddig nem kellett túl nagy erőfeszítést tenni” – jelentette ki Csernus Dóra. Ez a jelenség nem magyar sajátosság, hanem a posztszovjet térség egészére vonatkozik az EU-n belül. Ebben a régióban ugyanis a rendszerváltáskor összeomlott a legnagyobb szennyezőnek minősülő nehézipar, így sehol sem kellett komoly átálláshoz hozzálátni. „Most lépünk át egy olyan klímapolitikai érába, ahol viszont már mindenkinek kell erőfeszítést tenni, és bizony meg fogjuk érezni a saját életünkben” – vetítette elő a szakértő, ez azonban nem kell, hogy feltétlenül fájjon, tette hozzá. A gazdaságunknak ugyanis vannak olyan szegmensei, amelyeket úgyis klímabaráttá lehet alakítani, hogy az egyben az életminőségünket is javítja.

A történeti posztszovjet meghatározottságokon túl azonban az energiafelhasználás szempontjából komoly különbségek is vannak a térségben. Lengyelország például előnyben részesíti a szenet, míg nálunk a villamosenergia-termelés csaknem felét egy nukleáris erőmű, azaz Paks adja. Továbbá meghatározó különbség az is, hogy könnyebben váltanak megújuló energiákra azok az országok, amelyek tenger kijárattal rendelkeznek. A tengeri szélenergia ugyanis jelentékenyebb, mint a szárazföldi. Valamint az energiabehozatal lehetőségi köre is szélesebb, amennyiben egy államnak van tengerpartja. Ezért is jelentett hazánk számára nagyobb kihívást az orosz gázimport csökkentése – vázolta Csernus Dóra a magyar helyzet sajátosságát...

ITT OLVASHATÓ