A FIDESZES TANÁROKRA IS SZÜKSÉG VAN AZ OKTATÁSI KÖRÜLMÉNYEK JAVÍTÁSÁHOZ A POLGÁRI ENGEDETLENSÉGET KUTATÓ FILOZÓFUS SZERINT

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: KISS SOMA
2023.10.05.

Az elmúlt évet erősen tematizálták az oktatásért zajló tüntetések, és többször hallhattuk a polgári engedetlenség kifejezést is. A tanárok azért kényszerültek ehhez az eszközhöz nyúlni, mert a tavaly tavasszal elfogadott új sztrájktörvénnyel gyakorlatilag ellehetetlenítette a kormány a demonstrációs lehetőségeiket, így, ha a munkájuk beszüntetésével szeretnék felhívni a figyelmet az oktatási rendszer problémáira, azt már csak bizonyos jogszabályok megszegésével tehetik meg. A polgári engedetlenség kérdésével a politikai filozófia is foglalkozik, azt kutatva, hogy morális megfontolás alapján mikor és hogyan szeghetünk meg bizonyos törvényeket annak érdekében, hogy magát a rendszert igazságosabbá tegyük. Erről, a pedagógusok helyzetéről és dél-afrikai gyökereiről beszélgettünk Peter Kruger filozófussal, az ELTE doktori iskolájának hallgatójával, akinek kutatási területe a polgári engedetlenség és az erőszak.

„Rendkívül érdekes számomra, hogy a polgári engedetlenség egy nélkülözhetetlen része a demokráciának, mégis olyan, mintha egy demokrácián kívüli jelenség lenne” – kezdte Peter Kruger, aki szerint lényegében ma már ez az egyetlen használható módszer a demokráciák működésének kritizálására. Nem véletlen, hogy nem a pedagógusok az egyetlenek, akik a nyomásgyakorlás ezen formájával éltek hazánkban.

A polgári engedetlenség egy rendelkezés tudatos megszegése, célja a nyilvános tiltakozás egy jogszabály vagy jogellenes gyakorlat ellen. A pedagógusok esetében mindez úgy nyilvánult meg, hogy a résztvevő tanárok nem tartották meg bizonyos óráikat. De nem a tanárok az egyetlenek, akik a nyomásgyakorlás ezen formájával éltek, jó példa erre az 1990-es taxisblokád, vagy a 2007-es kordonbontás – ami éppen az akkor még ellenzékben lévő Fideszhez kötődött...

ITT OLVASHATÓ