Szerző: BIHARI ÁDÁM
2023.09.23.
A kormány három évvel ezelőtt vezette be a hatéves korban kötelező beiskolázást, amelyet csak egy szakértői vizsgálat esetén lehet halasztani. Azóta egyre több gyerek érkezik éretlenül az iskolába, és egyre több gyerekről derül ki, hogy sajátos nevelési igényű státuszba sorolható. A szakértők szerint van összefüggés. Nem a gyerekeknek kellene változniuk, hanem az iskolarendszernek.
A KSH adatai szerint a 2022/2023-as tanévben 94.342 gyermek járt első osztályba. 4906-an, vagyis 5,2 százalékuk másodjára, mert meg kellett ismételnie az első évet. Közben a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok aránya is nőtt az általános iskolás diákok között. A Népszava által a KSH-tól kikért adatok szerint létszámuk közel hatvanezer fő volt, ami az általános iskolások 8,3 százaléka.
A két adat és jelenség összefügg – állítja Gyarmathy Éva pszichológus, a Magyar Tudományos Akadémia főmunkatársa, évtizedek óta a hiperaktivitás és a tanulási zavarok kutatója, a téma egyik legnevesebb szakértője. Az Akadémia közoktatás-fejlesztési kutatóprogramjában készült legújabb tanulmányuk a hatéves kötelező beiskolázás aggasztó következményeit és a tanulási zavarokkal való összefüggéseket taglalja.
Ez a cikk tényfeltáró videós műsorunk, a Szabadon leirata alapján készült...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.