Szerző: NÉMETH DERS ISTVÁN
2023.09.13.
Az előbb bejelentett, majd visszavont havi napelemszaldó jó és szükséges lenne, egyértelmű javulást jelentene a társadalmilag költséges, káros és rossz ösztönzőket teremtő éves szaldóhoz képest. Ahogy a rezsicsökkentés csökkentése jelentős eredményt ért el az energiafelhasználás tudatosabbá válásában, úgy – a havi szaldó elestével – a bruttó elszámolás teremti majd meg a tudatos energiatermelőt, az úgynevezett aktív fogyasztót. Tudatos aktív fogyasztók nélkül nincs fenntartható és finanszírozható energiarendszer.
Az évesszaldó-szabályozás a napelemes háztartásokat az ország energiahálózatának potyautasaivá teszi, ami sem gazdaságilag, sem környezeti szempontból nem fenntartható. Természetesen a szaldó nagyon kényelmes megoldás annak, aki élvezheti gyümölcseit, azonban ha a napelemes felhasználó nem gondol a termelés és felhasználás összehangolására, az több szinten szuboptimális kimenethez vezet:
1. A helyben egyidőben termelt és felhasznált energia kiegyenlíti egymást, így nem veszi igénybe a hálózatot. Ha azonban a felhasználó az energiát először a hálózatra rátermeli, aztán később onnan elfogyasztja, az dupla terhelést jelent a vezetékeken, aminek az üzemeltetési és beruházási többletköltségei a rendszerhasználati díjakat emeli – mindenkinek.
2. A villamosenergia-rendszerben a termelés (kínálat) és fogyasztás (kereslet) egyensúlyát folyamatosan fenn kell tartani. Ezt elsődlegesen a piaci mechanizmus biztosítja, a kereskedők az árammal minden órára külön kereskednek. Ha nagy a potenciális túlkínálat (napos, szeles, enyhe idő, főleg hétvégén), akkor az árak csökkennek; ezzel szemben, ha a kereslet ugrik meg a kínálathoz képest (reggeli és esti fogyasztási csúcsok, főleg hidegben, amikor még/már nem süt a nap, és esetleg nem fúj a szél) az árak emelkednek. Az egyensúly pillanatról-pillanatra változik, és ugyanígy mozognak az árak is, nagy, akár szélsőséges kilengést mutatva még napon belül is. Kirívó esetben előfordulhat, hogy a nap közepén negatív árak vannak (tehát azért fizetnek, hogy valaki elfogyassza az energiát), miközben az esti órákban többe kerül az áram a piacon a magasabb rezsiárnál is.
Épp ezért nem lehet egy kalap alá venni a más időpontokban megtermelt és elfogyasztott energiát.
Az esetek többségében egy nem tudatos napelemes felhasználó olcsó energiát ad át a rendszernek, és drága energiát vesz ki onnan, szaldóelszámolás esetén az árkülönbséget zsebre téve. A veszteség viszont realizálódik, méghozzá az egyetemes szolgáltató MVM-nél, a nap végén az adófizetőnél. Ábránkon egy, a két végletet képviselő téli és nyári nap fogyasztási és napelemtermelési profilja, valamint az egyes időszakok piaci árainak különbsége látható. A rátermelési és vételezési árak különbsége a teljes beépített 1350 megawatt lakossági napelemre becsülve majd 10 milliárd forint, ez 185 ezer háztartásnak egyenként átlag 50 ezer forint támogatást jelent...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.