Szerző: MIKLÓS LÁSZLÓ
2023.09.01.
Az üzemanyag-ársapkák eltörlése utáni, év eleji 658 forintos benzin- és 720 forintos gázolajárak jelentős áresés után a május- július közötti időszakban csak 100 forint körüli összeggel voltak magasabbak a 480 forintos hatósági árnál. De aztán változott a trend és augusztus közepére már 640 forintos literenkénti árakkal találkoztunk. Mint a G7 rámutatott, a nettó átlagkeresetek növekedése ellenére már csak 600 liter üzemanyagra elég az átlagfizetés az újabb emelés után.
Néhány fundamentális ok miatt a világgazdaság lassulása ellenére is beragadni látszik a kőolajár a 80 dollár/hordó árcentrumba, és ilyen magas árszint – a 2022-es háborús hatás kivételével – 2014 ősze óta nem fordult elő. Így aztán nem csoda, ha a korábbiak mellett új heti üzemanyagár-figyelő rovatok jelennek meg a médiában.
Az üzemanyagárak alakulásával kapcsolatos aggodalmat növeli, hogy 2024 január 1-től literenként 32,50 forinttal növelik a benzin és a gázolaj jövedéki adóját, amelytől a költségvetés 190 milliárd forint bevételt vár. A számítások szerint további 8,8 forint áremelést és 50 milliárd forint többletbevételt eredményez a jövedéki adóemelés a 27%-os áfa következtében. A kormány szerint az üzemanyagok jövedéki adóját Brüsszel nyomására kell jövőre az uniós minimumszinthez igazítani és emiatt lesz januártól több, mint 40 forintos áremelkedés.
A Portfolio a durván meglóduló magyarországi üzemanyagárak egyik fontos tényezőjének tartja, hogy a Brenthez képest nagyon beszűkült az orosz urali olaj importjának árelőnye, ami a lap szerint azért lényeges, mert az itthoni olajfinomítás mintegy kétharmada az urali nyersolajból történik. Sőt úgy véli, hogy a Barátság vezeték ukrán tranzit díjának 21 euró/tonnára növelése miatt a beszerzés költsége jelentősen növekedett, és a tranzitdíj emelése a magyarországi üzemanyag értékesítés árazására is kihat. Van olyan vélemény is, hogy nem lesz itthon olcsó benzin – a horvátok és az ukránok együtt emelik az árát, mert a transzferdíj beépül az üzemanyag árába és Mol egyre növekvő szállítási költségeit végső soron a benzinkutak közönsége fizeti meg.
Van, aki szerint tizenöt tényező is magyarázza, hogy miért drága a benzin, és miért lesz hamarosan még drágább. Ezek között éppúgy szerepel a szankciós felár, a Brent és az orosz olaj árkülönbségének csökkenése és az orosz olaj embargó kikerülése, mint ahogy az is, hogy magasak az adók és hogy uniós nyomásra kell megemelni a jövedéki adót. A megkérdezett szakértők szerint az üzemanyag-árstop utóhatásaként a versenytorzulás és az újabb kormányzati intézkedéstől való félelem miatti előre történő „bezsákolás” lehet az oka annak, hogy augusztus közepén a hazai gázolajár a legmagasabb a régióban , és a benzin is csak Ausztriában és Szlovákiában drágább, mint nálunk.
Az ársapka kivezetése utáni időszakban a régiós áraknál magasabb hazai üzemanyag-árszint kialakulásában az MNB elemzése szerint fontos elem az árrések növekedése.
A hazai üzemanyagok drágulása – ideértve a januári adóemelést is – és a regionálisan, sőt az adómentes árakat tekintve EU szinten is kiemelkedően magas üzemanyag-árszint ezen magyarázatok szerint, tehát éppen úgy a kormánytól független okokra vezethetők vissza, mint az EU átlagának közel háromszorosát elérő és a V4 országokét is több, mint másfélszeresen meghaladó hazai infláció. Ahogy a kiugró magyar inflációnak sem a kormánytól független okai – aszály, a multik profitéhsége, a háború, a szankciók – vannak, úgy
az üzemanyagok relatív drágasága is kormánydöntések eredménye...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.