MILYEN HATÁSOKKAL JÁRHAT A STÁTUSZTÖRVÉNY? FELMONDÁSI HULLÁM NÉLKÜL IS SÚLYOS LEHET A HELYZET

PORTFOLIO
Szerzők: VÁRADI BALÁZS, KREKÓ JUDIT, LACZKOVICH ANNA
2023.09.14.

Az Országgyűlés nyáron a jelentős ellenkezés dacára elfogadott egy, a pedagógusok státuszát újraszabályozó törvényt, az ún. „státusztörvényt”. A törvény a pedagógusokat a közalkalmazottiból egy újonnan létrehozott, a rendőrökére emlékeztető köznevelési foglalkoztatási jogviszonyba tereli át. Az új szabályok talán megkönnyítik a tankerületi tisztviselők oktatásszervezési munkáját, viszont tovább szűkítik a tantestület autonómiáját, tovább növelik a pedagógusok terheit és lényegesen megnyirbálják a munkájukkal kapcsolatos szabadságukat: aki a törvény hatálya alá esik, az többlettanításra kötelezhető, átvezényelhető lesz. Bár az elfogadása kész tény, hatályba csak most lép majd: az új státusz elutasításáról most szeptemberben dönthetnek a tanárok, és az 2024 január elsejével lép életbe.

Vajon mit tud a közgazdász előrejelezni arról, mi lesz a változtatás hatása? A jövőről adataink még nincsenek, az tény. Egy-két, korai és részleges megfigyelésből, vagy akár a Miután felmondtam blog anonim beszámolóiból veszélyes lenne kiindulni.

A 2021-gyel végződő időszak pedagógus-foglalkoztatási trendjeit Varga Júlia oktatásgazdász remek, alapos cikkben tekintette át – de az a múlt. Amihez ezen kívül még nyúlni tudunk, az a némileg hasonló változtatáson átesett társszektor, az egészségügy számai. Ezekhez hozzá tudjuk tenni az azóta gyűjtött, 2022-es adatokat, és támaszkodhatunk még, kellő óvatossággal, a HR területen dolgozó, a munkaerőpiacra anekdotáknál szélesebben rálátó kollégák tapasztalatára...

ITT OLVASHATÓ