Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2023.09.06.
Kezdjük azzal a diplomáciai kötélhúzással, ami már alighanem mindenkinek a könyökén jön ki. A Cseh Köztársaság NATO-nagykövete szerint Svédország valószínűleg már idén ősszel csatlakozhat az atlanti szövetséghez – ismerteti az EurActiv brüsszeli hírportál a Jakub Landovsky által a CTK hírügynökségnek adott nyilatkozat tartalmát. Bár Törökország a terroristák elleni küzdelem hiányosságaira és a Korán-égetésekre hivatkozva akasztotta meg a svéd belépést, a cseh diplomata bízik abban, hogy az ügy stratégiai fontossága és a racionális döntéshozatal érvényesülni fog. Recep Tayyip Erdogan török elnök tudja, hogy országa nem juthat EU-tagsághoz, hiába kötötte össze a két dolgot, de igyekszik maximálisan kihasználni az Uniónál adódó lehetőségeit, például az exportengedélyekkel, valamint a migrációs kérdésben a nyugalom török részről történő fenntartása fejében elvárt pénzátutalásokkal kapcsolatban – vélekedett Landovsky. Magyarország esetében szerinte ennél bonyolultabb a helyzet, mert – idézem – „nem tudjuk igazán, hogy miért viselkedik így”. De meggyőződése, hogy az ország egyre inkább magányos, elszigetelt helyzetben találja magát.
Titokzatoskodik gazdasági mutatóit illetően Kína
Most egy kis globális kitekintés. Az év eleje óta csak rossz híreket lehet hallani Kínából, a koronavírus-járvány után várt fellendülés helyett – írja a bécsi Der Standardban Lendvai Pál. Mint hozzáteszi, a viták erről az országról a fenntartás nélküli csodálat és a vészjósló próféciák hangja között hullámzanak. Kínában 1978 óta hétszeresére növekedett a GDP, ami azt jelenti, hogy az amerikai gazdaság teljesítményének egytizedéről annak háromnegyedére bővült. Nem sokkal ezelőtt Kína még a világgazdaság motorjának számított. Idén azonban aggasztó válságba került a gazdaság 30 százalékát kitevő ingatlanszektor, és szokatlan módon felhagytak egyes gazdasági statisztikai mutatók – így a rossz fogyasztási adatok, illetve a fiatalok körében megnőtt munkanélküliségi ráta – közzétételével.
Lendvai szerint sokan a 2012 óta korlátlan időre szóló hatalommal bíró, egyeduralkodó Hszi Csin-ping államfő és pártvezető személyében látják a válság fő okát. Henry Kissinger, aki nem sokkal 100. születésnapja után Pekingben baráti beszélgetést folytatott Hszi-vel, azt írja legutóbbi könyvében, hogy válságos időkben a status quo puszta menedzselése a legveszélyesebb iránynak bizonyulhat. Kínában mindent a párt irányít, az állami szektor elsőbbséget élvez. Hszi Csin-ping azon kijelentése, miszerint a lakások arra valók, hogy lakjanak bennük, és nem arra, hogy spekuláljanak velük, aligha alkalmas a vállalkozások, a háztartások és a külföldi befektetők bizalmának a helyreállítására – jegyzi meg Lendvai.
Kitér viszont a válság strukturális okára is, arra, hogy Kínában 2015 óta csökken a munkaképes lakosok száma. A fogyasztás és a magánszektor támogatása helyett a beruházásokat és a fegyverkezési kiadásokat erőltetik.
Mindamellett Lendvai szerint megalapozatlanok azok a pánikkeltő állítások, hogy a kínai gazdaság állapota megrázkódtatásokat okozna a világgazdaságnak. Kína ugyanis az Egyesült Államokból csak az amerikai GDP egy százalékát importálja, és még a Peking mellett leginkább elkötelezett Németország is nagyobb értéket exportál a négy visegrádi országba, mint Kínába.
A Nyílt Társadalom Alapítványok kivonulásából a konzervatív európai mozgalmak húzhatnak hasznot
És végül újabb cikk, ezúttal a német Die Weltből, a Soros-alapítványok európai tevékenységének csaknem teljes felszámolásáról. Ebben egyebek közt az olvasható, hogy egy belső emailből, illetve alkalmazottak közléseiből az a kép rajzolódik ki, hogy a Nyílt Társadalom Alapítványok által Európában foglalkoztatottak nagy részétől megválnak. Az említett email konkrétan Thorsten Klassentől, a berlini iroda igazgatójától származik, és július 20-ikán keltezték. Az áll benne, hogy az Európai Unión belüli tevékenység további részével felhagynak, mert az EU rendelkezik az emberi jogokat és a pluralizmust szolgáló eszközökkel, így a Soros-alapítványok a jövőben másként fogják felhasználni a rendelkezésükre álló forrásokat. A berlini alkalmazottak 80 százalékát, a Brüsszelben foglalkoztatottak legkevesebb 60 százalékát elbocsátják.
Az alapító fia, Alex által bejelentett európai megszorítások történelmi szakítást jelentenek azzal a tevékenységgel, amelyet Soros György több mint harminc évvel ezelőtt eredeti hazájában, Magyarországon megkezdett a civil társadalom érdekében, képzéssel, emberi jogi tevékenységgel és politikakutatással – állapítja meg a Die Welt.
A cikk megszólaltatja Pardavi Mártát, a Magyar Helsinki Bizottság társelnökét, illetve Alberto Alemanno párizsi jogászprofesszort – mindketten attól tartanak, hogy a Nyílt Társadalom Alapítványok kivonulásából a konzervatív európai mozgalmak fognak hasznot húzni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.