Szerző: KENDE ÁGNES
2023.09.01.
– Főztél már úgy 25 emberre, hogy mindnek volt valami étkezési problémája, vagy csak válogatósak, eközben az ételnek finomnak, a tálalásnak szépnek kell lennie, az ételt időre kell tálalni, miközben folyamatos akadályokat görgetnek eléd?
A tanárok helyzetéről szóló, viccesnek szánt mém nem is ragadhatná meg jobban a szülői elvárás és a valóság között tátongó szakadékot, ami a ma induló tanévvel a jelek szerint csak fokozódni fog.
Ha egy szülő betéved az iskolába, azt fogja hinni, hogy nyugdíjasklubba keveredett
Hogy a szülők mit érzékelnek mindebből szeptembertől észlelni? „Az étkezési díjak drasztikus emelkedését – mondja Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezete elnöke. – Sok intézményvezető abban reménykedik, hogy a magas közétkezési díjak miatt a szülők visszamondják az ebédeltetést, így a napköziben sem fognak ottmaradni a gyerekek, és így kevesebb napközis csoportot kell fenntartani”.
A szakszervezeti elnök szerint talán az alsós gyerekek szülei fognak a legkevésbé szembesülni a minőség romlásával járó változásokkal és spórolással, „de ha mégis betévedne a szülő az iskolába, azt fogja hinni, hogy egy nyugdíjasotthonba keveredett”. Totyik tud 78 éves matematika-tanárnőről, de ugyanilyen korú óvónőről is. Egy neve elhallgatását kérő szakember szerint a ma tanító pedagógusok körülbelül 10 százaléka lehet nyugdíjaskorú. „Ez mindent elárul a helyzetről. A 21. századi fiatalokkal ők már nem fognak tudni lépést követni, ez egyértelműen a minőség romlásához vezet majd.”
A felső tagozaton a jobb módú szülőnek magántanárhoz kell járatnia a gyerekét ahhoz, hogy legyen esélye gimnáziumba bekerülni, mivel az iskolán belüli nyolcadikos felvételi előkészítők és csoportbontások megszűnnek, állítja a PSZ elnöke. Az ok, hogy bár a köznevelési törvényt nem módosították, a költségvetési megszorítások és a pedagógushiány miatt évfolyamonként átlagosan 20 százalékkal csökkentették az órakeretet, amibe így nem fér be a korrepetálás, a szakkörök vagy a tehetséggondozás. Totyik szerint ennek esnek áldozatul a csoportbontások is, így mostantól a 14 fő alatti csoportokat sem lehet majd fenntartani. Emiatt egyébként különösen a nyelvtanárok borultak ki: egy neve elhallgatását kérő gimnáziumi angoltanár azt mondta a Qubitnek, hogy az idei terv nem az izgalmas nyelvi projektekről, programokról és utazásokról fog szólni, hanem a minimum letudásáról.
Ez a módosítás Totyik szerint kihat az alsósokra is: eddig egy iskolaotthonos első osztálynak négy pedagógusa volt, ezt most megszüntetik, és csak három lesz, így megy mindenki a napközibe.
A szakiskolákban kevésbé látszik majd a változás, de az feltehető, hogy még gyengébb iskolákból érkező, még gyengébb képességű gyerekek járnak majd oda, viszont „a jobb gimnáziumok el fogják szívni a rosszabb körülmények között működő intézmények szaktanárait, így pótolva a saját hiányaikat, amitől a gyengébb iskolákban még rosszabb lesz a helyzet”.
A speciális fejlesztési igényű gyerekek, akik helyzete eddig sem volt rózsás, mostantól még silányabb fejlesztésben részesülnek: „ha 5 óra fejlesztés van nekik előírva, mostantól kettőt megtart a gyógypedagógus, a többit az asszisztens is megtarthatja. Minden arról szól, hogy hogyan spóroljanak, és hogyan tüntessék el szem elől a pedagógus-létszámhiányt”.
Ügyes húzás: ha több órát kell tartania egy tanárnak, nem kell annyi belőlük
A törvény bevezetése a pedagógusok munkaterheit is növelni fogja, írja a Civil Közoktatási Platform (CKP). A szervezet a pedagógusok életpályamodelljét szabályozó, a köznyelvben státusztörvényként ismertté vált jogszabály utolsó pillanatban, augusztus 30-án elfogadott végrehajtási rendeletének tervezetét elemezte részletesen. Ügyes húzás szerintük, hogy a 24 órára emelt heti kötelező óraszámmal 10 százalékkal csökkenteni lehet a tanári státuszok számát. „Vagyis a pedagógushiányt úgy próbálják elfedni, hogy kevesebb pedagógus alkalmazását írják elő” – írja a CKP elemzése...
Hogy a szülők mit érzékelnek mindebből szeptembertől észlelni? „Az étkezési díjak drasztikus emelkedését – mondja Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezete elnöke. – Sok intézményvezető abban reménykedik, hogy a magas közétkezési díjak miatt a szülők visszamondják az ebédeltetést, így a napköziben sem fognak ottmaradni a gyerekek, és így kevesebb napközis csoportot kell fenntartani”.
A szakszervezeti elnök szerint talán az alsós gyerekek szülei fognak a legkevésbé szembesülni a minőség romlásával járó változásokkal és spórolással, „de ha mégis betévedne a szülő az iskolába, azt fogja hinni, hogy egy nyugdíjasotthonba keveredett”. Totyik tud 78 éves matematika-tanárnőről, de ugyanilyen korú óvónőről is. Egy neve elhallgatását kérő szakember szerint a ma tanító pedagógusok körülbelül 10 százaléka lehet nyugdíjaskorú. „Ez mindent elárul a helyzetről. A 21. századi fiatalokkal ők már nem fognak tudni lépést követni, ez egyértelműen a minőség romlásához vezet majd.”
A felső tagozaton a jobb módú szülőnek magántanárhoz kell járatnia a gyerekét ahhoz, hogy legyen esélye gimnáziumba bekerülni, mivel az iskolán belüli nyolcadikos felvételi előkészítők és csoportbontások megszűnnek, állítja a PSZ elnöke. Az ok, hogy bár a köznevelési törvényt nem módosították, a költségvetési megszorítások és a pedagógushiány miatt évfolyamonként átlagosan 20 százalékkal csökkentették az órakeretet, amibe így nem fér be a korrepetálás, a szakkörök vagy a tehetséggondozás. Totyik szerint ennek esnek áldozatul a csoportbontások is, így mostantól a 14 fő alatti csoportokat sem lehet majd fenntartani. Emiatt egyébként különösen a nyelvtanárok borultak ki: egy neve elhallgatását kérő gimnáziumi angoltanár azt mondta a Qubitnek, hogy az idei terv nem az izgalmas nyelvi projektekről, programokról és utazásokról fog szólni, hanem a minimum letudásáról.
Ez a módosítás Totyik szerint kihat az alsósokra is: eddig egy iskolaotthonos első osztálynak négy pedagógusa volt, ezt most megszüntetik, és csak három lesz, így megy mindenki a napközibe.
A szakiskolákban kevésbé látszik majd a változás, de az feltehető, hogy még gyengébb iskolákból érkező, még gyengébb képességű gyerekek járnak majd oda, viszont „a jobb gimnáziumok el fogják szívni a rosszabb körülmények között működő intézmények szaktanárait, így pótolva a saját hiányaikat, amitől a gyengébb iskolákban még rosszabb lesz a helyzet”.
A speciális fejlesztési igényű gyerekek, akik helyzete eddig sem volt rózsás, mostantól még silányabb fejlesztésben részesülnek: „ha 5 óra fejlesztés van nekik előírva, mostantól kettőt megtart a gyógypedagógus, a többit az asszisztens is megtarthatja. Minden arról szól, hogy hogyan spóroljanak, és hogyan tüntessék el szem elől a pedagógus-létszámhiányt”.
Ügyes húzás: ha több órát kell tartania egy tanárnak, nem kell annyi belőlük
A törvény bevezetése a pedagógusok munkaterheit is növelni fogja, írja a Civil Közoktatási Platform (CKP). A szervezet a pedagógusok életpályamodelljét szabályozó, a köznyelvben státusztörvényként ismertté vált jogszabály utolsó pillanatban, augusztus 30-án elfogadott végrehajtási rendeletének tervezetét elemezte részletesen. Ügyes húzás szerintük, hogy a 24 órára emelt heti kötelező óraszámmal 10 százalékkal csökkenteni lehet a tanári státuszok számát. „Vagyis a pedagógushiányt úgy próbálják elfedni, hogy kevesebb pedagógus alkalmazását írják elő” – írja a CKP elemzése...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.