Szerző: Galavits Patrik, Szőke Dániel, Szabó András, Pethő András
2023.09.18
Ez a munka azonban lényegében még az előtt befejeződött, hogy komolyan elkezdődött volna.
A csoport tagjainak volt néhány személyes találkozója a DK Teréz körúti irodájában, megosztottak egymással pár dokumentumot emailben is, de valóban mély elemző munkát nem végeztek.
„Még azt sem elemeztük végig, hogy hova tűntek a Jobbik-szavazók”
– idézte fel a csoport egyik tagja, utalva arra, hogy feltehetően a jobbikos szavazók távolmaradása miatt kapott jóval kevesebb szavazatot a pártszövetség ahhoz képest, amennyi voksot 2018-ban elértek az ellenzéki pártok.
A személyes találkozók a résztvevők szerint leginkább terápiás jellegűek voltak, a Signal-csoportban pedig olyan témák kerültek szóba, hogy az egyik párt képviselője covidos lett, a másik pedig megy majd szerepelni az ATV-be. Május 17-én Agócs Ádám, az MSZP elemzésekkel foglalkozó szakembere küldte a csoportba az utolsó üzenetet, amely úgy szólt, hogy „írjatok majd”, de erre már nem válaszolt senki.
Nemcsak a vereség okait nem vitatták meg a Fidesz demokratikus ellenzékeként meghatározó pártok, hanem egyelőre az sem látszik, hogy miként lennének képesek valódi kihívást jelenteni a kormányoldalnak. Bár az elmúlt egy évben rekordmagas infláció sújtotta a lakosságot, zsugorodott a gazdaság, és a kormány sorra jelentett be megszorító intézkedéseket, ebből a tavalyi választáson közösen induló ellenzék nem tudott érdemben profitálni.
A Direkt36 az elmúlt hónapokban több tucat ellenzéki forrással – politikusokkal és tanácsadókkal – folytatott beszélgetéseket, hogy feltárjuk ennek okait. A források többsége azzal a feltétellel adott információkat a belső történésekről, ha névtelenséget biztosítunk nekik.
A kutatásainkból az derült ki, hogy bár az elmúlt egy évben volt néhány látványos ellenzéki akció – például a Momentum kordonbontása vagy a DK inflációs plakátkampánya –, a pártok leginkább nem a Fidesz hatalmának meggyengítésével, hanem egymással vannak elfoglalva.
Az energiáik nagy részét arra fordítják, hogy az ellenzéki térfélen belül jobb pozíciókat harcoljanak ki maguknak a jövő nyári európai parlamenti és önkormányzati választások előtt. Az olyan kisebb pártok, mint az MSZP és a Párbeszéd, szeretnének valamilyen összefogást, hogy nagyobb esélyük legyen mandátumokhoz jutni, a DK – és valamilyen szinten a Momentum – azonban ellenzi ezt, mert szerintük a 2024-es választások alkalmasak lesznek arra, hogy letisztítsák a terepet, és eltűnjenek a valós támogatottsággal nem rendelkező politikai szervezetek.
Az ellenzéki térfél két legbefolyásosabb szereplője, Karácsony Gergely főpolgármester és Gyurcsány Ferenc DK-elnök között ugyan született egy megállapodás, hogy nem keresztezik egymás útját a választásokig hátralevő időszakban, de kettejük konfliktusa valójában nem rendeződött. Gyurcsány továbbra is túlságosan puhánynak tartja Karácsonyt a kormánnyal szemben, és a DK még pár hónappal ezelőtt is megkeresett politikusokat – köztük Baranyi Krisztina független ferencvárosi polgármestert – azzal, hogy induljanak Karácsonnyal szemben a főpolgármesteri posztért...
A belső viták és helyezkedések közben alig tesz bármi olyat az ellenzék, ami kikezdené a Fidesz hatalmát. Korábban volt ilyen próbálkozás az ellenzéknek sikereket is hozó 2019-es önkormányzati választás után, de az is hamar befulladt. Ennek az epizódnak az elmesélésével kezdjük az ellenzék vergődésének színfalak mögötti történetét...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.