Szerző: DIÓSZEGI-HORVÁTH NÓRA
2023.09.02.
Rengeteg levelet kaptunk – köszönjük! –, ám ahogy csak jöttek és jöttek, egyre inkább az volt az érzésem, hogy itt most nem lehet egy kis jópofizással összedobálni ezeket a beszámolókat, hogy aztán mindenki szörnyülködve szórakozhasson rajtuk. Mert a kép, ami ezekből a levelekből összeállt, túlmutat a 2023/24-es tanév kezdésének nehézségein.
Kaptunk levelet fővárosi és kistérségi oktatási intézményekből, úgynevezett elitiskolákból és hátrányos helyzetű helyekről, óvodából, általános iskolából, gimnáziumból, szóval mondhatjuk, hogy széles volt a merítés. Ám úgy tűnik, hogy a problémák teljesen függetlenek attól, hol és milyen intézményekről van szó. Általánosan mesélnek az oktatási rendszer csődjéről.
Bukás, még a tanévkezdés előtt.
Néhány dolgot a beszámolók előtt szeretnék rögzíteni:
Hangulat: A rengeteg levél zömében a nekünk író szülők kifejezetten kérték, hogy semmilyen módon ne legyenek beaznosíthatóak. Mert hát mégiscsak a gyerekükről van szó, és nem szeretnék, ha bármilyen retorzió érné őket. Ez önmagában szerintem mindennél többet elmond. Az iskolák rohadnak le, a fenntartó a szülőkre terheli a felújítások költségét, sőt, gyakorlatilag azt is elvárja, hogy önként megcsinálják ezeket a munkákat, és mindezek ellenére a szülők azok, akik azt érzik, ha egyáltalán beszélnek erről a tökéletesen abszurd és felháborító helyzetről, akkor nekik – illetve a gyereküknek! – van félnivalója. Őrület.
Állapotok: Rosszak, persze, tudtuk eddig is. De azért gondoljunk bele, hogy az iskola az a hely, ahová beadjuk a gyerekünket, ahol a napja jelentős részét töltenie kell, és ahol olyan körülmények vannak, amilyenekbe egyébként biztosan nem küldenénk őket, ha nem az iskoláról lenne szó. Ahol elvileg vigyázni kéne a testi épségükre is, miközben a szellemük épül. Használhatatlan vécék, kinyithatatlan ablakok, veszélyes állapotban lévő asztalok, székek, szekrények – tényleg normálisnak kell vennünk, hogy ilyen színvonalú intézményeket képes az állam fenntartani? A mi adóforintjainkból? Nonszensz.
Hozzáállás: A nekünk író szülők egy része kiemelte, hogy a felújítások közepette legalább épült a szülői munkaközösség is, tiszta haszon, végül is ennyi előnye legalább legyen a dolognak. De ne menjünk el szó nélkül amellett, hogy mindezt a nyáron is dolgozó szülőktől elvárni normális esetben nem lehetne, ahogy azt sem, hogy mindezt saját zsebből fizessék. Úgy, hogy a tanévkezdés önmagában is súlyos tízezreket vesz ki a családi kasszákból, és úgy, hogy elméletileg a központosításnak az lenne a lényege, hogy egy erre hivatott fenntartó gondoskodjon az épületek karbantartásáról is. Persze volt olyan szülő, aki azt írta, már 2009-ben is kellett hasonló munkákat végezniük az iskolában. De attól, hogy erre tréningezik a szülőket, hogy ez vált a normává, valójában még egyáltalán nem természetes. Sőt...
Hozzáállás: A nekünk író szülők egy része kiemelte, hogy a felújítások közepette legalább épült a szülői munkaközösség is, tiszta haszon, végül is ennyi előnye legalább legyen a dolognak. De ne menjünk el szó nélkül amellett, hogy mindezt a nyáron is dolgozó szülőktől elvárni normális esetben nem lehetne, ahogy azt sem, hogy mindezt saját zsebből fizessék. Úgy, hogy a tanévkezdés önmagában is súlyos tízezreket vesz ki a családi kasszákból, és úgy, hogy elméletileg a központosításnak az lenne a lényege, hogy egy erre hivatott fenntartó gondoskodjon az épületek karbantartásáról is. Persze volt olyan szülő, aki azt írta, már 2009-ben is kellett hasonló munkákat végezniük az iskolában. De attól, hogy erre tréningezik a szülőket, hogy ez vált a normává, valójában még egyáltalán nem természetes. Sőt...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.