2023. szeptember 1., péntek

ÉLET ÉS IRODALOM 2023/35. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2023.09.01.


P U B L I C I S Z T I K A

Széky János
A népek heroinja

Az 1968-as prágai tavasz eltiprásának évfordulója alkalmából az egyik magyar kormányoldali újság szerzője a következő szemenszedett hülyeséget volt képes leírni: „a magyar honvédek a történelem és az igazság jogán magyar nézőpontból fogalmilag nem lehettek megszállók a Trianonban elszakított Felvidék magyarlakta területein, amelynek polgárai elsöprő többségben kitörő örömmel, felszabadítókként fogadták a magyar fiú­kat”.

Mondjuk ez egyszerűen nem igaz, bárki utánanézhet, és a közlemény el is sikkadt volna a tömérdek más szemenszedett hülyeség között, ha nem volnának külpolitikai vonatkozásai. Szlovákiában azonban még létezik az Orbán-maffiától független magyar sajtó. Így hát a Napunk, a Denník N testvérlapja hírt adott a cikkről, innen aztán elterjedt a szlovák (és valamennyire a cseh) médiában, olyannyira, hogy a Pravda nevű, nagy elérésű szlovák liberális baloldali lap és portál (kéretik mellőzni a poénkodást, százhárom éve viseli ezt a címet, nem volt oka rá, hogy demokratikus korszakokban megtagadja) fordításban leközölte az egész cikket azzal a szándékkal, „hogy az olvasók képet kapjanak az Orbán Magyarországán előretörő irredentizmusról”.Tovább

A szerző további cikkei

Várhegyi Éva
Dicsőségtábla

Miközben a hazai médiát uraló kormánysajtó dicshimnuszokat zeng országunk állapotáról és a hozzá vezető kormánypolitikáról, a más fórumokból tájékozódó gyökeresen eltérő képet kap rólunk. Jóllehet a mainstream nyugati sajtóban a kritika fő tárgya a magát illiberálisnak nevező, az autokráciák felé nyitó orbáni politika, a kétféle olvasat közötti kontraszt a gazdasági mutatók nemzetközi összevetése alapján is szembeszökő.Tovább

A szerző további cikkei



Gadó Gábor
Az elfelejtett kérdés

„Ha azonban mégis emberek kívánunk maradni,
akkor csak egy út marad, s ez a nyitott társadalom felé vezet.”

(Karl R. Popper) Tovább

A szerző további cikkei


Szűcs R. Gábor
Szakítópróba
Bosznia-Hercegovina a felbomlás előtt?

A hazai politikusok és a média azt hangoztatja, hogy az Ukrajna elleni orosz agresszió „a szomszédunkban van”, holott a harctértől való távolság csaknem kétezer kilométer, de még Kijivtől is úgy nyolcszáz. Szeged és a bosznia-hercegovinai Banja Luka (a bosznia-hercegovinai Szerb Köztársaság, Republika Srpska, RS „fővárosa”) között légvonalban 283, autóval 416 kilométer a táv. Ezzel persze csöppet sem akarom lebecsülni az ukrán honvédő háború jelentette biztonsági fenyegetést, csupán arra kívánom felhívni a figyelmet, hogy ennél közelebb is van komoly, akár háborús veszélyt jelentő tűzfészek, amelyben az Orbán-kormány, hagyományaihoz híven, ismét a rossz oldalon áll. Persze az euro-atlanti szövetség ellenében.Tovább

A szerző további cikkei




Demszky Gábor
Oroszország el fogja veszíteni Ukrajna ellen vívott háborúját
Putyin egyedül maradt, és a NATO bővülni fog

A szerző további cikkei



Bollók Csaba
Az ablakon beeső fény
Medvigy Gábor halálára

F E U I L L E T O N

Schreiner Dénes
A diktatúra fenomenológiája

I R O D A L O M

Markó Béla
Időkapszula

A szerző további cikkei




Kovács Attila György
Hideg

A szerző további cikkei




Stermeczky Zsolt Gábor
domborzat

A szerző további cikkei

Stermeczky Zsolt Gábor
jó

A szerző további cikkei





Szabolcsi Viktória
A lombról


V I S S Z H A N G

Soproni András
Csak a fele igaz

A szerző további cikkei



Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia

A Lator-tanya
Támogatókat keres a SZIMA a Lator László tiszasásvári emlékeit bemutató kötet kiadására

Marosán György
Fontos, hogy választhass!

A szerző további cikkei

K R I T I K A

Károlyi Csaba
Az időről

Szilágyi Júlia: Olvasott idők. Bookart Kiadó – Kalligram Kiadó, Csíkszereda–Budapest, 2022 [2023], 184 oldal, 3000 Ft

Szilágyi Júliának ez a nyolcadik kötete. Válogatás a korábbiakból. Remek esszék, melyek olykor tanulmányok is, olykor kritikák is. A kritikus közérzetét meghatározta a helyszín hatalma. Ezért lett inkább esszéista. „Úgy éreztem, ha az ember diktatúrában él, meg kell keresnie azt a formát, amelyben anélkül fejezhetné ki az egyéniségét, hogy elfogadhatatlan konfliktusokba keveredne. Minthogy nem vagyok lírikus, az egyetlen számomra nyitott mű az esszé” – mondta Demény Péter interjújában (ÉS, 2020. 8.). Szilágyi a Korunkban indult 1958-ban, 1969-től a kolozsvári lap belső munkatársa lett. Első könyve kismonográfia vagy nagyesszé volt Swiftről (1968), a forradalom előtt egyetlen kritika- és esszéválogatása jelent meg (A helyszín hatalma, 1979). Csak 1992-től taníthatott a kolozsvári egyetemen, de a beszélgetések továbbra is gyakran a lakásán folytatódtak, mely hagyományosan „művelt porszagot” árasztott (TGM), és „oázis volt sokaknak” (Láng Zsolt).Tovább

A HÉT KÖNYVEI

A könyvújdonságokat az Írók Boltjának (Budapest VI., Andrássy út 45.) segítségével adjuk közre. A listát összeállította: Andócs Zoltán. A könyvek 10% kedvezménnyel megrendelhetők az irokboltja.hu weboldalon.Tovább

A szerző további cikkei

Huszár Ágnes
Ex libris

Szergej Geraszimov: Harkivi napló – Feljegyzések egy ostromlott városból

Jeva Szkaliecka: Nem tudod, mi a háború – Egy ukrán kislány naplója

Romsics Ignác – Rácz András – Fedinec Csilla: Az orosz–ukrán konfliktus történelmi háttérrel

Sz. Bíró Zoltán: Putyin háborúja

Visy Beatrix
Híre, hamva

Tabán – fényképek, történetek. Válogatta és a kísérőszövegeket írta Beliczai Bea. Bellibro Kiadó, Budapest, 2023, 336 oldal, 19 990 Ft

A most mintegy 300 fényképet közreadó kötet olvasója tehát bőségesen részesülhet a fotográfia keltette varázsban, már ha fogékony rá. A képek azonban nem csak magukért beszélnek. A fotók mellé minden oldalpáron egy szövegrészlet, idézet társul laza, asszociatív formában, így egyik médium sem telepedik rá a másikra. Ez bizonyára amúgy is képtelenség lett volna, mivel a szerkesztő „archív” anyagokból dolgozik, így a kétféle médium darabjainak ennél is szoros összepárosítása – szerencsére – nem is lehetséges.Tovább

A szerző további cikkei

Krupp József
Affekció és irodalom

Simon Attila: Affektív megértés. Hermeneutikai határmezsgyék az antik esztétikában, retorikában és poétikában. Ráció Kiadó, Budapest, 2022, 276 oldal, 2990 Ft

Simon Attila könyvének kilenc fejezete közül az első nyolc azt mutatja be, hogy az antik esztétikai, retorikai és poétikai irodalom alapszerzői milyen szerepet tulajdonítanak a műalkotások befogadása során az affekcióknak. Az utolsó írás az Iliász utolsó énekét elemzi. A könyv alcímében szereplő határmezsgyék mintha szerényebb vállalkozásra utalna, mint amit munkájában Simon megvalósít. A tanulmányok nem valamely területek határán helyezkednek el, hanem több, önmagában is óriási területet fognak át, egyszerre figyelve a filozófia, a retorika, a poétika és az irodalom teljesítményeire és szempontjaira. A sűrű és meggondolkodtató írások szerzője méltányos az olvasóival: a nem könnyű szövegek gondolatmenete világos, nincsenek bennük üresjáratok, mindvégig súlyos dolgokról van szó.Tovább

A szerző további cikkei

Láng Eszter
Rózsa és tenger

Géczi János: Az utolsó rózsához. Kalligram Kiadó, Budapest, 2023, 158 oldal, 3500 Ft

Forgatom a kötetet, ízlelgetem Géczi múltból előbukkanó emlékeit, járok vele a könyv lapjain, mégsem vele, talán egy másik helyen s egy másik időben, ízlelgetem az igéket, fő- és mellékneveket, na meg a rózsákat, és nemcsak amaz utolsót. És az almát, amely egyszerre „bágyadt fényű, fahéjfoltos”, „dűnei homok hőse” és szívós húsú, halovány fényű, amilyen a korai délelőtt”, attól függően, hogy ki nézi, miközben „egyre több lesz a megíratlan jelen”. Az olvasó együtt bolyong a költő lírai énjével a Makirina-öbölben –, mert persze itt is összefutunk.Tovább

A szerző további cikkei

Pollmann Ferenc
Amarcord, történészi változat

Deák István: Maratoni életem. Emlékirat. Kronosz Kiadó, Pécs, 2023, 381 oldal, 4950 Ft

A 2023. januárban, életének 97. esztendejében elhunyt, 1956 óta az Egyesült Államokban élő magyar származású történészprofesszor, Deák István visszaemlékezéseit példás gyorsasággal már a könyvhétre sikerült megjelentetnie a pécsi Kronosz Kiadónak. Bevallom nekem már a szöveg olvasása közben eszembe jutott a párhuzam Fellini általában önéletrajzi ihletésűnek tartott mozijával, az Amarcorddal (bár maga a Mester mindig is tagadta ezt kapcsolatot, de a nézőknek aztán beszélhetett). Nem elsősorban azért, mert a filmben feltűnik a Rex (Mussolini luxushajója), aminek megpillantása különleges izgalomba hozza a filmbeli polgárokat, Deák István édesapja pedig ugyanezzel a hajócsodával utazik New Yorkba és vissza 1939-ben illetve 1940-ben. Sokkal inkább azért, mert a történész emlékirata tele van groteszk, néha egészen szürreális jelenetekkel, amelyek bízvást beleillhetnének egy elképzelt Deák-Amarcordba.Tovább

A szerző további cikkei

Csunderlik Péter
Maraton életre-halálra

Deák István: Maratoni életem. Emlékirat. Kronosz Kiadó, Pécs, 2023, 381 oldal, 4950 Ft

A legjobb értelemben vett „egotörténet” műfaja igencsak passzol Deák István ironikus látásmódjához, amellyel mindig képes kívülről látni, és ha kell, kigúnyolni saját magát – nagy emberként megtehette ezt. Nem tartózkodott a nevetséges, nem egyszer kínos helyzetek felidézésétől, miközben itt-ott megrendítő a máskor oly kacagtató visszaemlékezése. A második világháborús tragédia, a holokauszt és az összeomlás leírása különösen bővelkedik szív-, torok- és ökölszorító részekben, mint amikor leírja a sárga csillag viselésére kötelező, megbélyegző rendelet utáni napjait: „Szörnyű élmény volt, ma is minden porcikámban érzem. Kint nem szólt hozzám senki, nem gúnyoltak, de éreztem, hogy az életformánk és az életünk célja romokban hever. Az osztályban csak a mindig barátságtalan, egyben bukásra álló Gesztelyi gúnyolt ki, mégis úgy döntöttem, hogy ezt a megaláztatást nem tudom elviselni. Néhány nap múlva csillag nélkül mentem iskolába. A pedellus megkérdezte: »Hát már nem viseli a kitüntetését?«”. (110.)Tovább

A szerző további cikkei

Széplaky Gerda
Kiszolgáltatva, meztelenül

Testképek. Csernus Tibor és BOLDI; Halász-kastély, Kápolnásnyék, a kiállítás november 12-ig látogatható.Tovább

A szerző további cikkei

Wagner István
Baselitz grafikái – ott és itt

Georg Baselitz – 100 Zeichnungen, Albertina, Bécs, szeptember 17-ig, a müncheni Hirmer Verlag 192 oldalas német vagy angol katalógusával; Baselitz X Schiavone – Egymást metsző korok, Szépművészeti Múzeum, Budapest, október 1-ig, 60 oldalas magyar–angol kiadvánnyal.Tovább

A szerző további cikkei

Báron György
Néma és hangos

Stumm und Laut némafilmfesztivál. Bécs, augusztus 18–19.

Átvágva a tágas téren, utunkat a Columbusplatz felé vesszük, amely a Stumm und Laut némafilmes fesztiválnak ad otthont. Két estén át filmtörténeti csemegék peregnek a bevásárlóközpont és vendéglők határolta kis terecskén, élő elektronikus zenei kísérettel. S bár a turisták látogatta városmagtól távolabb, a Hauptbahnhof szomszédságába érkezünk, meglepetésre a széksorok megtelnek, mögötte a padokon és betonkockákon is szoronganak, a szerencsésebbek a környező teraszok asztalainál élvezhetik, sör és Wienerschnitzel mellett, a mozgóképes élő zenét, amelybe belehallatszik a rendelést fölvevő vendégpincérek összetéveszthetetlen magyar akcentusa.Tovább

A szerző további cikkei

Csengery Kristóf
Népek, táncok

Early European and Hungarian Dances. Capella Savaria, Zsolt Kalló, Hungaroton

Bevallom, eleinte éppen ezért sajnáltam, hogy a Kalló Zsolt hegedűművész vezetésével működő együttes Early European and Hungarian Dances című albumát nem szentelték teljes egészében Telemann zenéjének – igazán lett volna miből válogatni, ráadásul Magyarországon éppen a Capella Savaria tagjai tudják legjobban, hogy Telemann művészetének elfogadtatásában milyen sok volt a teendő még a közelmúltban is – és milyen sok mindmáig.Tovább

A szerző további cikkei

Herczog Noémi
Óriáscsecsemő

Nagy Petra: Leporelló – Herfli, Lippogó, Magyar Színház; Julia Donaldson: A legcsinosabb óriás, Bánki Gergely – Fekete Anna, Jurányi Ház

Hároméves korban a csecsemőszínházi korosztály véget ér, és itt kezdődik a Jurányi „Hab a tortán!” kínálata, mely kiváló mesesorozat keretében az inkubátorház kurátorai művész párosokat – kissé a bulvárvonalra is felülve szülőpárokat – kérnek fel egy-egy gyerekelőadás létrehozására (nem mintha a művészeti szcénában – ugyanúgy, mint máshol – nem volna egyébként is markáns a „családban marad” attitűd, ami nem mindig szerencsés tapasztalataim szerint, itt viszont annál inkább). A legcsinosabb óriással hároméves kortól várják az óvodásokat, ők már egy rövid történetet is elbírnak.Tovább

A szerző további cikkei

Fáy Miklós
Driádok és szatírok

Szymanowski: Roger király – Eiffel Műhelyház, augusztus 22.

Az a baj, hogy ha az embernek eszébe jut a Salome, akkor azt is észreveszi, hogy Szymanowski nem Richard Strauss, miközben ő is az eksztázist keresi, meg a nagy, magával ragadó táncokat, de nem találja, én legalábbis nem érzem a bűvöletet, pedig van az előadásban lengén öltözött csinos, szép hangú nő, Gabriela Hrženjak, ámul-bámul az ember, hogy így néz ki, így van jelen, és még hangja is van. A többiek a fennmaradásért küzdenek, de alapvetően rendben vannak, és hát a Król Roger nem feltétlenül a szép hangokról szól.

Tovább

A szerző további cikkei

Csepelyi Adrienn
Houston, ez már a Mars?

Marsra magyar!, YouTube

És akkor elérkeztünk ahhoz, ami nagyon nem jött össze: egyensúly, az nincs. Nyilván piszok nehéz egy eleve blődségekre építő szitkom esetében eldönteni, mit mennyire lehet és kell túltolni – itt azonban túl gyakran az az érzésem, hogy egy jó szemű szerkesztőnek kellett volna megnyirbálnia a késznek tűnő anyagot, akárcsak a cikkeknél szokás. Néhol iszonyatosan vontatott, máshol már-már követhetetlenül pörögnek az események – és valószínűleg ez a két fő oka van annak, hogy ennyire megosztó a sorozat.Tovább

A szerző további cikkei

Torma Tamás
Magyar vagyok, turista

A Salgótarjáni utcai temető

Mauzóleumok, síremlékek, kő fejfák a túlnőtt fák és a természet közép-európai dzsungelében. És egyik ámulatból lehet esni a másikba, ahogy a mauzóleumok romlásukban is a valahai gazdagságot hirdetik, ahogy a hatalmas kavarodásban a zsidó szimbólumok és a magyar népi motívumkincs elemei keverednek, ahogy a hagyományos kősírok között újabb és újabb műalkotás sírok bukkannak elő.


I N T E R J Ú

Torma Tamás
Magyar vagyok, turista

A Salgótarjáni utcai temető

P Á R A T L A N

Szikszai Károly
BRIGÁDNAPLÓ

Bejegyezte: dátum:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)