Szerző: VÁRHEGYI ÉVA
2023.09.01.
De más okok miatt is elbitorolhatná Magyarország az „Európa beteg embere” címet Németországtól, amennyiben méreténél fogva érdemes volna rá. Az egyik a már tavaly uniós bajnokká avanzsált hazai infláció, és e kétes dicsőségű címet máig megőrizte az ország. A júliusban is 17,6 százalékra rúgó, éves alapon mért drágulás még mindig közel háromszorosa a 6,1 százalékos uniós átlagnak. A „gyógykezelés” a betegség súlyosságához képest erőtlennek bizonyult: egyes állami beruházások leállítása mellett a rezsicsökkentés kiterjesztésével és az élelmiszerár-stopokkal bűvészkedő kormány sem tudta jobban felgyorsítani az év elején csúcsra járatott (a 25 százalékot is meghaladó) infláció letörését, pedig a külső infláció mérséklődése és a fogyasztás visszaesése jókora segítséget nyújtott hozzá. Hiába mantrázza a szankciós meg a háborús infláció meséjét a hazai propagandagépezet, az sem magyarázza meg, hogy miért ennyivel magasabb nálunk még mindig az árdrágulás, mint a háborúval és a szankciókkal hasonlóan érintett Lengyelországban, Szlovákiában és Csehországban, ahol 10 százalékos az infláció. Nem beszélve a nagybeteg Németországról, amely legalább a 6,5 százalékra mérséklődött inflációval profitált valamit a recesszióból.
A makacs infláció miatt az árstabilitásra „felesküdött” jegybank kénytelen fenntartani a magas kamatait, ami nem segíti a recesszióból való kilábalást. A pénzpiaci kamatszint Magyarországon még júliusban is 15 százalékos volt, a lengyelnek és a csehnek is jó kétszerese. Ilyen körülmények között képtelenség hitelből beruházni, hiszen nincs az a projekt, amely – piaci feltételek között – kitermelné a forinthitelek 18 százalék körüli kamatát. Csupán az örök időkre berendezkedett, érdemi politikai kockázat nélkül működő magyar kormány teheti meg, hogy eltekintsen a költségektől, és az adófizetők pénzét soha meg nem térülő termelőberuházások nagyvonalú támogatására és haszontalan presztízsberuházásokra fordítsa.
A korábbi, nyakló nélküli állami költekezés árát is most fizetjük meg. Bár a kormány az idén kényszerűen visszafogta beruházásait, a magas inflációval megcsapolt jövedelmek miatt apadó lakossági fogyasztás az állami költségvetésben kiemelkedő szerepet játszó áfa-bevételeket is visszavetette. Az uniós források elmaradása is hozzájárult a költségvetési hiány elfutásához, hiszen azokat előlegként már kifizette a kormány. Az államháztartás növekvő hiánya tovább súlyosbítja a magyar gazdaság betegségét: a Portfolio számítása szerint a GDP 5,5–6 százalékára is emelkedhet idén a hiány. Ez a recesszióból történő kilábalást is megnehezíti, hiszen a jegybank mellett így már a kormány sem élhet a gazdaságösztönzés korábbi módszereivel.
Az egyre súlyosabb tünetegyüttes láttán a pénzügyi kormányzat kincstári optimizmusa is megtörni látszik. Míg korábban csak a független és a jegybanki elemzők kételkedtek az idei másfél százalékos növekedési cél elérésében, az első félév csúfos teljesítménye (éves alapon 1,7 százalékos visszaesés) láttán már a kormány prominensei is módosították várakozásukat: Varga Mihály pénzügyminiszter és Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter egyaránt az éves visszaesés elkerülését nevezte meg új célként. Ennek megfelelően módosult a növekedést hangsúlyozó korábbi kormánypropaganda is: az új hívószó az egy számjegyű infláció elérésére tett ígéret lett. Bár a magas tavalyi bázis, a világszerte csökkenő energia- és nyersanyagárak, a háztartások mérséklődő fogyasztása mellett van esély rá, hogy ez az év végére bekövetkezzen, az éves átlag így sem süllyed már 17 százalék alá.
A magyar gazdaság súlyos (és tartósnak ígérkező) betegsége kedvezőtlen esetben önerősítő folyamatot is beindíthat. Nem zárható ki ugyanis, hogy a gyenge gazdasági adatok és borús kilátások mellett a nemzetközi hitelminősítők az eddiginél rosszabb osztályba sorolják az országot, ami drágítja az államadósság finanszírozását is, sőt még a magánszektor forrásszerzését is nehezítheti. A befektetésre már nem ajánlott fokozatnál ma is csak 1-2 lépcsővel feljebb álló Magyarország számára a leminősítés sokkal fenyegetőbb, mint a legjobb besorolású országok körébe tartozó Németország esetében lenne – ez is az itteni betegség súlyosabb voltát tükrözi...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.