CSÁNYI VILMOS: KÖNYÖRGÖK, NINCS ELLENSÉG

SZABAD EURÓPA / INTERJÚ
Szerző: LAMPÉ ÁGNES
2023.09.15.

Az etológusprofesszor szerint a társadalom most jutott el oda, hogy felfogja: bevezették a kapitalizmust. Mészáros Lőrincnek is lehet jachtja, ha van rá pénze. Az, hogy törvényesen szerezte-e, vagy sem, az egy másik kérdés. Ha nem, akkor olyan jogszabályok kellenek, amelyek orvosolják a helyzetet.


Janka kutya minden interjúját végighallgatja?

Igen, szereti a társaságot. Bár most épp az zavarja, hogy magára figyelek, és nem rá.

Ilyenkor segít egy jutifali?

Igen, bár ez inkább egyfajta féltékenység, érzelmi alapon működik.

Az emberi viselkedést is vizsgálja, erről szóló gondolatait évtizedek óta idézik mindenfelé.

Örülök neki.

Az egyik klasszikus: „A hit kérdéseiben nem lehet valakit meggyőzni. A hit olyan konstrukció, aminek nincs szüksége bizonyítékra.” Ez politikai üzenetekre is igaz?

Ehhez vissza kell kanyarodnunk a hiedelmekhez. Azokon keresztül ugyanis olyasmit hiszünk el a társadalomról, ami értéket ad nekünk vagy annak a csoportnak, aminek a tagjai vagyunk. Régen alakultak ki azok a szociális viselkedési formák és szükségletek, hogy egy húsz–ötven főből álló csoportot egy cél érdekében össze kell tartani és vezetni kell. Már a csimpánzoknál is volt alfahím, ez nagyon ősi, több millió éves történet. Eleinte a vezetőt a fizikai erő, később a leleményesség és a furfang, majd a nyelv megjelenésével a rábeszélőképesség alapján választották. Igaz, a tömeget csak olyan cselekvésre lehetett rábeszélni, amire magától is hajlandó.

Előfordulhatnak olyan egyéni érdekek – mint a megélhetés vagy a lakhatás nehézségei –, amelyek ellentétesek a tömeg érdekeivel.

A tömeg elképzeléseiben valóban sok, a mindennapi élettel kapcsolatos szempont létezik. De a hiedelmek miatt – miszerint az egésznek van értelme – elfogadjuk, hogy időnként valami rossz is történik, ahogy azt is, hogy a vezető nem képes mindig tökéletes megoldást nyújtani, de az adott helyzetben mégis a legjobb iránymutatást adja. Ebben nincs racionalitás. Az ember hajlandó alárendelni magát, és elfogadni a főnököt, függetlenül attól, hogy mi véleménye a történésekről.

Ez a szemlélet képes családtagokat, évtizedes barátokat, szomszédokat is egymás ellen fordítani? Hiszen az orosz–ukrán háborúban ezt látjuk.

Igen, és nagyon egyszerűen működik. Az emberi szerveződések, a barátságok és összefonódások fölött ugyanis egy magasabb szint húzódik, ami arról szól, kikhez tartozom igazán. És ez nem a szomszédot jelenti, hanem azokat az embereket, akikkel a hiedelemben osztozom: ugyanolyan vallásúak vagy ugyanazt a politikai irányzatot és nézetet képviselik.

Ezért képes ölni is?

Igen. Az ember az egyetlen, aki képes feláldozni magát azért a csoportért, amiről elhiszi, hogy a tagja. Ha valakit behívnak katonának, tisztában van vele, hogy esetleg nem jön vissza. Mégsem tüntet és nem tiltakozik ellene.

A politika által kreált, akár fiktív ellenségekről szóló üzenetek is ezért működnek?

Igen. A közösség tagjai a csoportért mindent megtesznek: harcolnak Brüsszellel, migránsokkal. Közben kialakítottak egy hárommilliós tömeget, amelyik hisz abban, hogy bizonyos történések elfogadhatók. Létezik egy számukra tökéletes vezető, aki mindent tud, mindent lát és mindent megold. Az pedig, hogy néha előfordulnak kellemetlenségek, az élettel jár.

Felülírja azt a kellemetlenséget is, hogy minden a sokszorosába kerül, és kétezer forint egy kiló paradicsom?

Igen, az emberek ezt tudomásul veszik. Azok, akik le akarják váltani ezt a társaságot, azt hiszik, hogy apró kis érdekek mentén kell támadni. Az, hogy drága a paradicsom, és hogy kinek mennyi a fizetése, nem érdekli az embereket. Az igen, hogy mi a közös cél, és mihez vagy kihez tud tartozni. A szocializmus rengeteg embernek okozott közvetlen kárt: elvették a házát, vagyonát, kirúgták az állásából, a gyerekét nem vették fel az egyetemre, sorolhatnám. Tízből legalább három-négymillió sértettje volt annak a rendszernek. Aztán amikor jött a rendszerváltás, a baloldal azt mondta: ilyen a történelem, most majd más lesz. De ez nem így működik. Elég csak hivatkozni arra, hogy akkor bántották őket, ez már összerántja a társaságot. Ezt nem kell észérvekkel is alátámasztani, mert hit kérdése. A másik oldal pedig esik szét, mert nincs senki, aki egy ilyen közös célt vagy narratívát fel tudna mutatni. Bár abszolút nem valószínű, de ha ez a rendszer szétesne, és valaki azt mondaná, hogy ő képes megszervezni az államot, az esetleg változtatna a helyzeten. De az is hiedelemalapú lenne.

Az Isten-haza-család üzenet is hiedelemalapú?

Igen, ezek az ügyek abszolút ilyenek. És egyik elem sem racionális...

ITT OLVASHATÓ