BULVÁR-TÖRTÉNETÍRÁS, GICCSNACIONALIZMUS – TÖRTÉNÉSZEK A KORMÁNY EMLÉKEZETPOLITIKÁJÁRÓL

SZABAD EURÓPA
Szerző: HORN GABRIELLA, BARNA-LIPKOVSKI MIKLÓS
2023.09.28.

2010 óta megszámlálhatatlan mennyiségű pénzt költött el a kormány a nemzeti emlékezetre. Idén – tűzijátékkal együtt – több mint tízmilliárd forintból rendezték meg az augusztus 20-i ünnepségsorozatot, és ez csak egy tétel a nemzeti történelmet ünneplő költésekből. Ráadásul történészek szerint a kormány látványos emlékezetpolitikája nemcsak drága, hanem leegyszerűsítő és ellenségkép-teremtő is.

„A fizikai és szellemi terror megismétlődése ellen a nemzeti emlékezet a legerősebb fegyver – jelentette ki Orbán Viktor 2017. október 23-án a Terror Háza előtt mondott ünnepi beszédében. Hozzátette: – Eshet eső, fújhat metsző szél, jöhet könnygáz vagy lovasroham, mi összegyűlünk, mert éljünk bárhol is a világon, ma emlékezni akarunk.” Ehhez tartotta is magát: az elmúlt években sorra valósultak és valósulnak meg az emlékezetprojektek emlékművek épületek, intézmények, szobrok és történelmi filmek formájában.
Sokba kerül a dicső múltunk

Szerettünk volna hivatalos adatokat kapni arról, hogy mennyit költ a kormány a nemzeti emlékezetre, ezért hónapokkal ezelőtt kétszer is kértünk interjút – a Miniszterelnökség sajtóosztályán keresztül – Potápi Árpád nemzetpolitikáért felelős államtitkártól, de egyik megkeresésünkre sem érkezett még csak válasz sem. Így magunk próbáltuk összeszedni az emlékezetberuházások, -költések egy részét.

A két legnagyobb budapesti történelmi projekt a Várnegyed elpusztult épületeinek egy részét betonból újraépítő Hauszmann program és a Parlament környékének a kormány ízlése szerinti alakítását célzó Steindl Imre Program. A sok szakmai kritikát és nemzetközi elmarasztalást is kapó Nemzeti Hauszmann Program költségvetését az Átlátszó már évekkel ezelőtt is kétszázmilliárd forint körülire becsülte. A Steindl Imre Program keretében bontották le és vitték át a Nagy Imre-szobrot a Jászai Mari tér közelébe, és végezték el a Vértanúk emlékműve több mint hárommilliárd forintba kerülő rekonstrukcióját (a szobrokra külön költségvetés állt rendelkezésre). E programra idén tavasszal egy kormányhatározat további 14,9 milliárd forintot különített el. (Sőt a Kossuth tér két ikonikus épülete, az Agrárminisztérium és az Igazságügyi Palota – korábbi Néprajzi Múzeum – 2024–2027 közötti felújítására, átépítésére is szán 112 milliárd forintot a kormány.)

Nem csak emlékművekre és egyes történelmi épületekre jut pénz az emlékezetköltések keretében: az elmúlt években több mint húszmilliárd forintot költött a kormány az adófizetők pénzéből történelmi filmekre a Forbes magazin 2022-es gyűjtése szerint. Emlékezetrendezvényekből sincs hiány: ezek között a legdrágább az augusztus 20-i, államalapítási ünnep (tűzijátékkal). Idén például 12 milliárd forintot terveztek erre költeni. Ezenkívül volt már Nemzeti Vágta, rendeztek Trianon rockoperát, volt előadás Puskás Ferenc életéről, A kőszívű ember fiaiból és a szigetvári ostromról stb. ...

ITT OLVASHATÓ