Szerző: ZÁCH DÁNIEL
2023.09.15.
Figyelmeztető üzenet olvasható a járművezető-vizsgáztatásért, illetve az utánképzésért felelős nonprofit állami cég, a Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpont (KAV) honlapján. A tájékoztatás szerint ezen a héten minden este 10 óra és éjfél közt karbantartják az autósiskolák és oktatók számára kifejlesztett, szeptember eleje óta működő Egységes Elektronikus Ügyintézési, Nyilvántartási és Vizsgáztatási Rendszer alapmodulját (a továbbiakban KÖKÉNY), ezért ebben az időszakban nincs lehetőség a tanórák adminisztrációjára, illetve vizsgajelentkezésre. Csakhogy a KÖKÉNY használata kötelező, gyakran van rá szükség, a karbantartások és az oktatók általunk megismert panaszai pedig azt bizonyítják, hogy a fejlesztők folyamatosan javításokat végeznek rajta, noha augusztus végén és szeptember első napjaiban többször, több napon át szünetelt a vizsgáztatás.
Nehézkes adatbevitel, rengeteg panaszbejelentés
Kapitány Tibor, a Több mint jogsi autósiskola vezetője napok óta nem tudja saját iskolájához rendelni magát oktatóként a webes felületen, így az egyik tanulója vezetési kartonját sem tudta érvényesíteni, ezért az illető nem kezdhette el a gyakorlást, pedig korábban sikerült a KRESZ-vizsgája. A KAV telefonközpontja azt mondta Tibornak, hogy rendszerhibáról van szó. Ígérték, hogy megsürgetik a javítást, de cikkünk befejezéséig erre nem került sor. Információink szerint kezdetben, rövid időn belül ezer bejelentés érkezett részben az anomáliák miatt, ugyanakkor a képzéseket érintő bejelentéseket előre sorolják.
A KÖKÉNY célja világos. Szeretnék visszaszorítani az egyre dráguló, jelenleg legalább félmillió forintba kerülő autójogosítvány megszerzésével kapcsolatos visszaéléseket. Bár a felület viszonylag egyszerű, a kontroll szándéka legalább ennyire fontos, egyes oktatók szerint egyenesen a szakma szabadságát korlátozzák ezek a lépések és jelentős adminisztrációs többletterhet okoznak.
Mostanáig olyan alapvető dolgokban is nagy volt az oktatók mozgástere, minthogy ki, mikor és hány kilométert vezetett a vizsgája előtt. Az autójogosítvány esetében minimum 29 órát ír elő a jogszabály, ez alatt legalább 580 kilométert kell megtenni, de a két paraméter olykor nem ér össze, például mert lassan fejlődik a tanuló, nagy a forgalom, vagy a kettő egyszerre. Ezekben az esetekben a tanuló kénytelen pótórákat venni, amelyeket bizonyos oktatók vagy lekönyveltek, vagy ha zsebre dolgoztak, akkor nem, de ilyenkor sem nagyon kellett lebukástól tartaniuk.
A jellemző visszaélések közt álló autóban töltött vezetési idők, le sem adott, de a tanulóval aláíratott gyakorlati órák – és ebből adódóan szintén sok pótóra –, illetve többletköltségek tekinthetők tipikusnak. Eközben az iskolákról elvileg pontosan lehetett tudni, hogy tavaly átlagosan 36 óra után küldték első vizsgára az autós tanulóikat. Egy nyilvános adatbázisból kiderül az is, hogy az egyes iskolákban az előző negyedévben mekkora volt az Képzési Költség (KK), illetve milyen a Vizsga Sikerességi Mutató (VSM), de innen lehet megtudni az országos sikerességi átlagot is, amely a legutóbbi adat szerint 46,48 százalék volt, vagyis a tanulók kevesebb mint fele ment át az első vizsgán...
Kapitány Tibor, a Több mint jogsi autósiskola vezetője napok óta nem tudja saját iskolájához rendelni magát oktatóként a webes felületen, így az egyik tanulója vezetési kartonját sem tudta érvényesíteni, ezért az illető nem kezdhette el a gyakorlást, pedig korábban sikerült a KRESZ-vizsgája. A KAV telefonközpontja azt mondta Tibornak, hogy rendszerhibáról van szó. Ígérték, hogy megsürgetik a javítást, de cikkünk befejezéséig erre nem került sor. Információink szerint kezdetben, rövid időn belül ezer bejelentés érkezett részben az anomáliák miatt, ugyanakkor a képzéseket érintő bejelentéseket előre sorolják.
A KÖKÉNY célja világos. Szeretnék visszaszorítani az egyre dráguló, jelenleg legalább félmillió forintba kerülő autójogosítvány megszerzésével kapcsolatos visszaéléseket. Bár a felület viszonylag egyszerű, a kontroll szándéka legalább ennyire fontos, egyes oktatók szerint egyenesen a szakma szabadságát korlátozzák ezek a lépések és jelentős adminisztrációs többletterhet okoznak.
Mostanáig olyan alapvető dolgokban is nagy volt az oktatók mozgástere, minthogy ki, mikor és hány kilométert vezetett a vizsgája előtt. Az autójogosítvány esetében minimum 29 órát ír elő a jogszabály, ez alatt legalább 580 kilométert kell megtenni, de a két paraméter olykor nem ér össze, például mert lassan fejlődik a tanuló, nagy a forgalom, vagy a kettő egyszerre. Ezekben az esetekben a tanuló kénytelen pótórákat venni, amelyeket bizonyos oktatók vagy lekönyveltek, vagy ha zsebre dolgoztak, akkor nem, de ilyenkor sem nagyon kellett lebukástól tartaniuk.
A jellemző visszaélések közt álló autóban töltött vezetési idők, le sem adott, de a tanulóval aláíratott gyakorlati órák – és ebből adódóan szintén sok pótóra –, illetve többletköltségek tekinthetők tipikusnak. Eközben az iskolákról elvileg pontosan lehetett tudni, hogy tavaly átlagosan 36 óra után küldték első vizsgára az autós tanulóikat. Egy nyilvános adatbázisból kiderül az is, hogy az egyes iskolákban az előző negyedévben mekkora volt az Képzési Költség (KK), illetve milyen a Vizsga Sikerességi Mutató (VSM), de innen lehet megtudni az országos sikerességi átlagot is, amely a legutóbbi adat szerint 46,48 százalék volt, vagyis a tanulók kevesebb mint fele ment át az első vizsgán...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.