Szerző: BODNÁR ZSOLT
2023.09.14.
Amikor egy évvel ezelőtt elindult a tanév a felsőoktatásban, a hallgatók és az oktatók közül legfeljebb azok hallottak a generatív mesterséges intelligenciát (AI) használó eszközökről, akik kifejezetten érdeklődtek a technológia iránt. A 2023/24-es tanév kezdetén viszont már azt mondhatjuk, hogy ha valaki még sosem használta a ChatGPT-t és nem látott AI által generált képeket, az biztosan egy kő alatt töltötte az évet.
Tavaly decemberben 50 egyetemi oktatót kérdeztünk arról, hogy hallottak-e már az akkor két-három hete megjelent ChatGPT-ről és társairól, na meg azokról a hírekről, miszerint az OpenAI chatbotja által is használt nagy nyelvi modellek segítségével olyan élethű szövegeket lehet előállítani bármilyen témában, hogy az alapjaiban kérdőjelezi meg az egyetemi esszék, beadandó dolgozatok, házi feladatok létjogosultságát. A válaszadók nagy része ekkor még nem hallott a jelenségről, szinte senki nem látta benne a veszélyt, és azt is kevesen tudták elképzelni, hogy az oktatók miként tudnák a javukra fordítani a szöveg- és képgenerátorok elkerülhetetlen terjedését.
Most, közel kilenc hónappal később újra megkérdeztük őket a ChatGPT-vel való tapasztalataikról – a magyar oktatók azóta önszorgalomból és intézményi keretek között is megismerkedtek az új eszközökkel, amikkel a most kezdődő tanévben az órákon is terveznek foglalkozni. Többen arról is beszámoltak, hogy már az előző szemeszterben találkoztak olyan dolgozatokkal, amiket jó eséllyel ChatGPT-vel írattak a hallgatók.
Szaknyelven még nem beszél
Hegedűs Rita, a Budapesti Corvinus Egyetem Szociológia Tanszékének egyetemi docense tavaly decemberi megkeresésünk idején még csak ismerősei Facebook-posztjaiban olvasott a ChatGPT-ről, de azóta ő is megismerkedett a technológiával – már csak azért is, mert „az egyetem kiadott egy kifejezetten erre vonatkozó útmutatást, amiben példák, felhasználási javaslatok is szerepelnek. Jelenleg a ChatGPT-vel és a Google Barddal ismerkedem.” Hegedűs elárulta, hogy neki a kevésbé ismert Bard egyelőre jobban bejött, legalábbis a nem létező forrásokat generáló ChatGPT-hez képest hasznosabbnak tűnik a Google AI-keresője: „[A ChatGPT] eléggé süketel a legtöbb kérdésre, ha ilyeneket készítenek majd vele a diákok, attól nem félek. A Bard viszont egész jó összefoglalást adott egy cikkről.” Az oktató azt tervezi, hogy idén próbaképpen beviszi az órára a generált szövegeket, és a hallgatókkal közösen vitatják meg a jelenséget.
„Az elmúlt félévben határozottan észrevehető az ChatGPT megjelenése a hallgatók munkáiban. Nem is csak a beadott szövegeken látható, hogy AI használatával írták azokat, de a mindennapi kommunikációban is van, aki erre támaszkodik” – válaszolta kérdésünkre Nagy Alíz, az ELTE TáTK Emberi Jogi és Politikatudományi Tanszékének egyetemi adjunktusa. Ez már csak azért is baj, mert ha általános nyelvhasználatban és szövegalkotásban már jól is teljesítenek, a szakterületekkel még gondban vannak.
„Azonnal feltűnik, hogy a magyar jogot, magyar jogi szakirodalmat nem ismeri, valamint az is, hogy a kicsit komplexebb kérdéseknél rendkívül hétköznapi tartalmat állít elő. Látható az is, hogy a magyar szaknyelvet nem ismeri. Idegen nyelven (angol és német nyelven is használtam) jobban szerepel a korrekt szaknyelv használatában, de ott is akadnak mellényúlások” – mondta Karsai Krisztina, az SZTE ÁJK Bűnügyi Tudományok Intézetének vezetője, aki azt tesztelte, milyen válaszokat generál a ChatGPT egyszerűbb és nehezebb esszékérdésekre. Mivel a jogi gondolkodás elsajátítására és a problémamegoldásra koncentráló jogászképzésben ritkán kell kompilatív szövegeket előállítani, a szöveggenerálás szerinte az évfolyam- és szakdolgozatoknál merülhet fel igazán: „Úgy vélem, ez most fog betörni. De figyelni fogunk rá.”
Karsai már az előző félévben is adott ki olyan feladatot. „amelynek az volt a lényege, hogy valamely kérdésre a ChatGPT-vel írassák meg a választ, addig finomítsák, amíg jónak nem ítélik, és írják le a promptok sorrendjét és a gondolkodási útvonalukat a végeredménnyel együtt”, de tervben van egy olyan projekt is, ahol a chatbot által generált válaszok kritikai elemzése lesz a cél. Az intézetvezető a képgenerálást is kipróbálta, de mint elmondta, nem volt türelme a megfelelő promptok kialakítására, ezért inkább szakmai szemmel foglalkozott vele, például olyan kérdéseken keresztül, hogy a „becsület csorbítására alkalmas képek előállításának lehet-e büntetőjogi vetülete (pl. a pápa ábrázolása graffitizés közben). Lehet.”...
Hegedűs Rita, a Budapesti Corvinus Egyetem Szociológia Tanszékének egyetemi docense tavaly decemberi megkeresésünk idején még csak ismerősei Facebook-posztjaiban olvasott a ChatGPT-ről, de azóta ő is megismerkedett a technológiával – már csak azért is, mert „az egyetem kiadott egy kifejezetten erre vonatkozó útmutatást, amiben példák, felhasználási javaslatok is szerepelnek. Jelenleg a ChatGPT-vel és a Google Barddal ismerkedem.” Hegedűs elárulta, hogy neki a kevésbé ismert Bard egyelőre jobban bejött, legalábbis a nem létező forrásokat generáló ChatGPT-hez képest hasznosabbnak tűnik a Google AI-keresője: „[A ChatGPT] eléggé süketel a legtöbb kérdésre, ha ilyeneket készítenek majd vele a diákok, attól nem félek. A Bard viszont egész jó összefoglalást adott egy cikkről.” Az oktató azt tervezi, hogy idén próbaképpen beviszi az órára a generált szövegeket, és a hallgatókkal közösen vitatják meg a jelenséget.
„Az elmúlt félévben határozottan észrevehető az ChatGPT megjelenése a hallgatók munkáiban. Nem is csak a beadott szövegeken látható, hogy AI használatával írták azokat, de a mindennapi kommunikációban is van, aki erre támaszkodik” – válaszolta kérdésünkre Nagy Alíz, az ELTE TáTK Emberi Jogi és Politikatudományi Tanszékének egyetemi adjunktusa. Ez már csak azért is baj, mert ha általános nyelvhasználatban és szövegalkotásban már jól is teljesítenek, a szakterületekkel még gondban vannak.
„Azonnal feltűnik, hogy a magyar jogot, magyar jogi szakirodalmat nem ismeri, valamint az is, hogy a kicsit komplexebb kérdéseknél rendkívül hétköznapi tartalmat állít elő. Látható az is, hogy a magyar szaknyelvet nem ismeri. Idegen nyelven (angol és német nyelven is használtam) jobban szerepel a korrekt szaknyelv használatában, de ott is akadnak mellényúlások” – mondta Karsai Krisztina, az SZTE ÁJK Bűnügyi Tudományok Intézetének vezetője, aki azt tesztelte, milyen válaszokat generál a ChatGPT egyszerűbb és nehezebb esszékérdésekre. Mivel a jogi gondolkodás elsajátítására és a problémamegoldásra koncentráló jogászképzésben ritkán kell kompilatív szövegeket előállítani, a szöveggenerálás szerinte az évfolyam- és szakdolgozatoknál merülhet fel igazán: „Úgy vélem, ez most fog betörni. De figyelni fogunk rá.”
Karsai már az előző félévben is adott ki olyan feladatot. „amelynek az volt a lényege, hogy valamely kérdésre a ChatGPT-vel írassák meg a választ, addig finomítsák, amíg jónak nem ítélik, és írják le a promptok sorrendjét és a gondolkodási útvonalukat a végeredménnyel együtt”, de tervben van egy olyan projekt is, ahol a chatbot által generált válaszok kritikai elemzése lesz a cél. Az intézetvezető a képgenerálást is kipróbálta, de mint elmondta, nem volt türelme a megfelelő promptok kialakítására, ezért inkább szakmai szemmel foglalkozott vele, például olyan kérdéseken keresztül, hogy a „becsület csorbítására alkalmas képek előállításának lehet-e büntetőjogi vetülete (pl. a pápa ábrázolása graffitizés közben). Lehet.”...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.