A HITELES KÖZSZOLGÁLATI TÁJÉKOZTATÁS A DEZINFORMÁCIÓ ELLENI HARC EGYIK LEGFONTOSABB ELEME IS LEHETNE

LAKMUSZ
Szerző: FÜLÖP ZSÓFIA
2023.09.12.

Magyarországon nem létezik valódi közszolgálati média, az állami szinten terjesztett dezinformáció ellen pedig még jogi eszközökkel is nehéz fellépni. Mit csinál egy jól működő médiahatóság? Miért óriási probléma, hogy már nem bízunk a hírekben? Rozgonyi Krisztinával, az NMHH elődjeként működő Nemzeti Hírközlési Hatóság egykori elnökével beszélgettünk.

Rozgonyi Krisztina annak 2010-es megszűnése előtt a Nemzeti Hírközlési Hatóságot (NHH), a mostani Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elődjét vezette. Most az Osztrák Tudományos Akadémia Médiakutató Intézetének senior kutatója. Emellett az osztrák médiahatóság egyik külsős tanácsadó testületének tagjaként abban ad tanácsot, hogy mire és hogyan költsék el az állami pénzeket az osztrák média sokszínűbbé tételének érdekében. Magyarországra továbbra is kiemelten figyel.

- Az elmúlt évek hazai folyamatai közül a legveszélyesebbnek a hírekbe vetett bizalom elvesztését tartja.

- A magyar közmédiát szerinte már nem lehet közszolgálati médiának nevezni, mert nem független és nem kiegyensúlyozott.

- Az államilag generált és terjesztett dezinformáció ellen nagyon nehéz fellépni, mondja: a jogi eszközök limitáltak, az uniós szabályozás pedig csak bizonyos szempontból, például a versenyjog felől szólhat bele a magyar médiapiac szabályozásába.

- A szomszédos Ausztria médiarendszerének működéséből szerinte lehet és érdemes is tanulni.

A Political Capital kutatása szerint Magyarországon a 2022-es választási kampányban a dezinformáció leginkább az állami médiában terjedt. Az orosz-ukrán háború kezdete óta számos alkalommal láttuk, ahogy a magyar közmédia orosz háborús propagandát terjeszt. Ön hogyan értékeli mindezt?

A magyar közmédiát semmilyen nemzetközi sztenderd szerint nem lehet közmédiának nevezni. Államilag finanszírozott pártpolitikai média, nem a közt szolgálja, hanem a kormányzati propaganda eszköze és szócsöve, ahol sokszor félretájékoztatás vagy tudatos hazugságok terjesztése folyik. Európában van egy szabályozáspolitikai hagyomány, amely szerint az államnak pozitív kötelezettsége az állampolgárai politikailag semleges tájékoztatása. Ezt az Európai Emberi Jogi Egyezmény szólásszabadságról szóló 10-es cikkelyéből vezette le részben a strasbourgi bíróság, részben pedig a nemzeti alkotmánybíróságok, elsősorban a német alkotmánybíróság. Ennek a kötelezettségnek a közmédiumok a legfőbb letéteményesei: ezeknek az intézményeknek függetleneknek kell lenniük irányításukban, finanszírozásukban és a működésükben egyaránt. A társadalom minden csoportját szolgálniuk kell, és semmilyen politikai párt vagy politikai erő nem gyakorolhat felettük indokolatlan befolyást.

A magyar közmédia nem ilyen, működése a 2010-2011 óta fennálló formájában teljesen felrúgja ezt az európai hagyományt...

ITT OLVASHATÓ