POLITIKAI SZEMÜVEGGEL OLVASUNK, MAGYARORSZÁG MEGOSZTOTTSÁGA A KÖNYVEK VILÁGÁT SEM HAGYTA ÉRINTETLENÜL

NÉPSZAVA
Szerző: HOMPOLA KRISZTINA
2023.08.14.

Optimizmusra adhat okot az olvasási szokásokról, a Népszava kérésére készült kutatás. A Publicus Intézet vizsgálata ugyanakkor azt is megmutatja: az ország politikai megosztottsága a könyvek világát sem hagyja érintetlenül.

Évek, lassan évtizedek óta temetik sokan az olvasást és a könyvet, mondván, az internet és a virtuális világ mellett egyre kevesebben választják ezt az időtöltést. A Publicus Intézet lapunk kérésére júliusban készített felméréséből azonban kiderül: a helyzet sokkal kevésbé aggasztó, mint gondolnánk. Sokatmondó eredmény született ugyanakkor a pártszimpátia és az irodalom kapcsolatáról is. Az ellenzéki szavazók inkább aggódnak a könyvkiadás és -kereskedelem szabadságáért, mint a kormánypártiak, a legnagyobb különbség közöttük pedig az, hogy utóbbiak csaknem kétharmada véli úgy, hogy a homoszexualitást megjelenítő irodalom propagandacélt szolgál, míg az ellenzékre szavazóknak még az egyötöde sem hiszi így. Az összes válaszadó többsége pedig nem ért egyet a könyvek fóliázásával.

A megkérdezettek több mint egyharmada gyakran olvas szépirodalmat – derül ki az ezer fő telefonon történt megkérdezése alapján készült vizsgálatból. Az életkor és iskolázottság szerint reprezentatív felmérésben résztvevők 53 százaléka nő, 47 százaléka férfi, 18 százalékuk diplomás, 31 százalékának van érettségije, 22 százaléka szakmunkás és 29 százalékuknak van legfeljebb nyolc általános iskolai végzettsége. 63 százalékuk aktív, 28 nyugdíjas, 8 egyéb inaktív és egy százalékuk munkanélküli.

Az eddigi olvasásról szóló felmérésekhez hasonlóan a Publicus kutatásából is az derül ki, hogy a nők nagyobb arányban olvasnak, mint a férfiak. A nők több mint harmada, a férfiaknak viszont kevesebb mint ötöde állította, hogy gyakran olvas. Csaknem ugyanannyi nő és a megkérdezett férfiak több mint fele azonban sosem vesz kezébe könyvet. A diplomások 39, a legfeljebb általános iskolát végzettek 30 százaléka pásztázza a betűket sokszor, ami kevésbé meglepő, mint az, hogy a felsőfokú végzettséggel rendelkezők csaknem egynegyede (23 százalék) soha nem olvas. Ez az arány a legfeljebb általános iskolai bizonyítvánnyal rendelkezőknél 44 százalék...

ITT OLVASHATÓ