Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2023.08.30.
A 12-es Csatorna elnevezésű izraeli kereskedelmi tévé több mint negyedórás budapesti riportot sugárzott a magyar közéleti állapotokról, azon belül a médiaviszonyokról, nagyrészt a Klubrádió sorsának bemutatásán keresztül. A riportban elhangzott, hogy a több mint két évtizeddel ezelőtti indulás óta a Klubrádió nagyon népszerű lett szerte az országban, és független intézményként nem riadt vissza a kormányzat bírálatától. Idővel vidéki sugárzási lehetőségét elvesztette, majd budapesti frekvenciaengedélyét is megvonták, így már csak az interneten keresztül hallgatható.
Hardy Mihály főszerkesztő a történteket úgy értelmezte, hogy a kormányzatnak nem tetszett az, hogy a rádió független módon működik, és arról beszél, amit az igazságnak tart, így nem illik bele a megteremteni kívánt propagandakörnyezetbe. A politikai ellenőrzés alapvető eszköze, hogy a kormány kizárólag a saját embereit ültette a Médiatanácsba. Kitért Hardy a pénzügyi vonatkozásokra is. Elmondta, hogy a Magyarországon jelen lévő nagy nyugati vállalatok sem mernek hirdetni a Klubrádióban, mert nem akarják elveszíteni a kormányzattól kapott kedvezményeket, illetve kitenni magukat hivatali vegzálásnak.
A riporter megszólaltatta Herskovits Eszter szerkesztő műsorvezetőt is, akivel héberül tudott beszélgetni, hiszen Eszter öt évig Izraelben élt, és ott járt egyetemre. Elmondta, hogy a hatalom köreihez tartozók elkerülik azokat a kommunikációs csatornákat, amelyek a hivatalos Médiatanács hatókörén kívül esnek, és a Klubrádióval sem akarnak szóba állni, nem lehet őket kérdezni, nincs mód különböző felfogású emberek nézeteinek ütköztetésére, miként az Izraelben ma is lehetséges.
A riporter beszélt Kovács Zoltán kormányzati kommunikátorral is, és amikor a Médiatanács összetételéről volt szó, Kovács feketén-fehéren kimondta: szerinte a demokrácia szabálya az, hogy akié a parlamenti többség, az mondja meg, ki legyen tagja a testületnek.
Orbán a Balkánon is barátkozik
Orbán Viktor magyar miniszterelnök kiterjeszti csápjait a hozzá hasonlóan gondolkodó autokratákra, és befolyást épít magának a Balkánon – írja a liberális szellemiségű, bécsi Der Standardban megjelent elemzésében Adelheid Wölfl.
Orbán és Aleksandar Vučić szerb elnök viszonyáról azt írja, hogy nincs még Európában két olyan politikai vezető, aki ennyire egységes lenne egyfelől ideológiai értelemben – abban, hogy a nyugati befolyást korlátozni, a migrációt pedig megakadályozni kell, és hogy a nemzet állítólagos nagyságát és történelmi áldozatait kell a középpontba állítani -, másfelől akiket ennyire összeköt az autokrata vezetési módszer, a médiával való illiberális bánásmód, valamint a Kreml-barát magatartás.
Vučić a múlt héten, budapesti találkozójukon megígérte Orbánnak, hogy több orosz gázt fognak Magyarországra szállítani, ha Ukrajna felmondaná az Oroszországgal kötött tranzitszállítási megállapodását – emeli ki a szerző, és hozzáteszi: bár Szerbia hivatalosan EU-tagjelölt ország, és ekként az Unióhoz kellene igazítania külpolitikáját, ezt mégsem teszi. Tavaly májusban három évvel meghosszabbította Oroszországgal érvényes gázmegállapodását. Eközben Magyarország – még 2021-ben - 15 évre szóló szerződést írt alá, majd 2022 augusztusában kijelentette, hogy kész napi 5,8 millió köbméterrel több orosz gázt vásárolni. Szerb és magyar állami vállalatok ez év júniusban szerződést kötöttek földgáz-kereskedelemmel foglalkozó új, közös vállalkozás létrehozására, újvidéki székhellyel.
A Der Standard cikke Bosznia-Hercegovinát illetően felhívja a figyelmet arra, hogy az ottani szerb országrész vezetője, az oroszbarát Milorad Dodik a Szerbiából érkező, orosz gázt továbbító, Török Áramlat elnevezésű vezeték révén akarja még tovább erősíteni az oroszokhoz való kötődést – miközben létezik egy ezzel versengő elképzelés is, nevezetesen az, hogy a horvátországi Krk szigetének a termináljából nem orosz gázt továbbíthatnának Bosznia-Hercegovinába. A lap megjegyzi: az ukrajnai háború miatt Európa nagy részén csaknem teljesen felszámolták az orosz gáztól való függést, és a Magyarországra irányuló, illetve a Boszniának szánt további orosz gáz beszerzése ellentmond ennek a politikának, és az orosz érdekeket szolgálja, hiszen Putyin már éppen eléggé megmutatta, hogy kész egyszerűen elzárni a gázcsapot, ha valakit meg akar büntetni.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök kiterjeszti csápjait a hozzá hasonlóan gondolkodó autokratákra, és befolyást épít magának a Balkánon – írja a liberális szellemiségű, bécsi Der Standardban megjelent elemzésében Adelheid Wölfl.
Orbán és Aleksandar Vučić szerb elnök viszonyáról azt írja, hogy nincs még Európában két olyan politikai vezető, aki ennyire egységes lenne egyfelől ideológiai értelemben – abban, hogy a nyugati befolyást korlátozni, a migrációt pedig megakadályozni kell, és hogy a nemzet állítólagos nagyságát és történelmi áldozatait kell a középpontba állítani -, másfelől akiket ennyire összeköt az autokrata vezetési módszer, a médiával való illiberális bánásmód, valamint a Kreml-barát magatartás.
Vučić a múlt héten, budapesti találkozójukon megígérte Orbánnak, hogy több orosz gázt fognak Magyarországra szállítani, ha Ukrajna felmondaná az Oroszországgal kötött tranzitszállítási megállapodását – emeli ki a szerző, és hozzáteszi: bár Szerbia hivatalosan EU-tagjelölt ország, és ekként az Unióhoz kellene igazítania külpolitikáját, ezt mégsem teszi. Tavaly májusban három évvel meghosszabbította Oroszországgal érvényes gázmegállapodását. Eközben Magyarország – még 2021-ben - 15 évre szóló szerződést írt alá, majd 2022 augusztusában kijelentette, hogy kész napi 5,8 millió köbméterrel több orosz gázt vásárolni. Szerb és magyar állami vállalatok ez év júniusban szerződést kötöttek földgáz-kereskedelemmel foglalkozó új, közös vállalkozás létrehozására, újvidéki székhellyel.
A Der Standard cikke Bosznia-Hercegovinát illetően felhívja a figyelmet arra, hogy az ottani szerb országrész vezetője, az oroszbarát Milorad Dodik a Szerbiából érkező, orosz gázt továbbító, Török Áramlat elnevezésű vezeték révén akarja még tovább erősíteni az oroszokhoz való kötődést – miközben létezik egy ezzel versengő elképzelés is, nevezetesen az, hogy a horvátországi Krk szigetének a termináljából nem orosz gázt továbbíthatnának Bosznia-Hercegovinába. A lap megjegyzi: az ukrajnai háború miatt Európa nagy részén csaknem teljesen felszámolták az orosz gáztól való függést, és a Magyarországra irányuló, illetve a Boszniának szánt további orosz gáz beszerzése ellentmond ennek a politikának, és az orosz érdekeket szolgálja, hiszen Putyin már éppen eléggé megmutatta, hogy kész egyszerűen elzárni a gázcsapot, ha valakit meg akar büntetni.
Az MCC Londonban akarja létrehozni újabb kihelyezett részlegét
Végül: a londoni The Guardian beszámol arról, hogy az Orbán-kormány által jelentős összegekkel támogatott és befolyásolt Mathias Corvinus Collegium – rövidítve: MCC – elnevezésű magánegyetem a brit fővárosban akarja létrehozni újabb kihelyezett részlegét, a Trafalgar tér közelében található magyar kulturális központban. A budapesti központ mellett az MCC már rendelkezik kihelyezett részleggel Bécsben és Brüsszelben is. A londoni működéshez a brit konzervatívok jobbszárnyához kötődő csoportok járulnának hozzá. Az MCC egyébként már most is jelen van Londonban, a Roger Scruton konzervatív filozófus szellemi hagyatékát ápoló alapítvánnyal kötött megállapodás alapján.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.