MÁR ÉGETIK AZ OROSZOK A TARTALÉKOT, AMIBŐL EDDIG GOND NÉLKÜL FIZETTÉK A HÁBORÚT

VÁLASZ ONLINE / PODCAST
Szerző: BORBÁS BARNA
2023.08.31.

A vártnál sokkal kisebb az orosz deficit, de közben a moszkvai gázfegyver is besült. Eddig mindkét fél kisebb veszteséggel jött ki a szankciós háborúból – von mérleget podcastunkban Deák András. Az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóintézet főmunkatársa szerint orosz oldalról a következő mérföldkő a Nemzeti Jóléti Alapnak nevezett, irdatlan méretű tartalék kimerülése lehet. A háborút valószínűleg nem állítja meg, de Moszkva teljes gazdasági váltásra kényszerül. Lesz-e elég gáz télen? Kiválthatók-e az orosz molekulák azeri és türkmén forrásokból? Műsorvezető: Borbás Barna, Magyari Péter.

Részletek a műsorból:

Tíz százalékos gazdasági visszaesés Oroszországban, cserébe a recesszió elkerülése az EU-ban – a Világbank és más globális előrejelzők így jósolták meg a Moszkvára kivetett szankciók hatásait. Egy évvel később már látjuk: alig van csak negatívban az orosz gazdaság, és a németek is tartanak a recesszió felé. Miért van ez?

Tavaly ilyenkor azért úgy nézett ki, hogy az oroszok is ránk zúdítanak egy olyan energiaválságot, amit nagyon meg fog szenvedni Európa – de ez sem valósult meg. Moszkva gázfegyvere sem igazán működött ebben a szankciós háborúban. Engem meg is lepett, hogy levették Európa gázellátásának 30-40 százalékát, és ezt a kontinens végül is azt lehet mondani, hogy egy fél év alatt kezelni tudta. Ettől még igaz: azok az első becslések, hogy majd a nyugati szankciós politika óriási hatással lesz az oroszokra, nem jöttek be. 8-11 százalékos GDP-csökkenés helyett 2,1 lett 2022-ben. Összefoglalva: eddig mindkét fél kisebb veszteséggel jött ki ebből a szankciós háborúból.

Miért áll viszonylag jól az orosz gazdaság?

Ez részben a háborús gazdaság: amikor egy ország átáll hadiiparra, akkor jellemzően nő a GDP. De figyelembe kell azt is venni, hogy azért az oroszok égetik a tartalékaikat, […] Legújabb becslések szerint 6-7 trillió rubelt költenek idén a hadseregre. Ez durván másfél-kétszerese annak, mint amennyit békeidőben költöttek, és ez az állami költségvetésnek bő 30 százaléka. Valamivel nagyobb szám, mint amennyi a bevételük, tehát összességében ez deficites költségvetéshez vezet. Hogy akkor honnan a pénz? Van egy 11 trillió rubeles tartalékuk, ami a korábbi években gyűlt össze. Olajexportőrként jobb években félretették a pénzt egy alapba, melynek a neve Nemzeti Jóléti Alap. Ez úgy a GDP 8 százalékát jelenti. Ezt égetik most el.

Ha ez a pénz elfogy, akkor véget érhez a háború?

Ma úgy néz ki, hogy valamikor a jövő év folyamán el fog fogyni, és utána valamilyen más finanszírozásra kell áttérni. Vagy eladósodik az állam, vagy rubelt nyomtat, vagy valami mást kitalálnak. […] Ez minőségi váltás lesz: nyilvánvalóbbá válnak a háború makrogazdasági következményei. Addig, amíg ez a tartalék megvan, addig azt kell, hogy mondjam, hogy a háború finanszírozása a lakosság széles rétegei számára nem annyira nyilvánvaló. De nem gondolom, hogy a Nemzeti Jóléti Alap kimerülése véget vetne a háborúnak...

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ