Szerző: THÜRINGER BARBARA
2023.08.15.
Brüsszeltől Berlinen és Stockholmon át Reykjavíkig már szelektíven gyűjtik a komposztnak valót, egyik olvasónk pont egy ilyen kukásautón sofőr. Megnéztük, hogy más európai országokban hogyan működik a biohulladék szelektív begyűjtése, aminek az uniós irányelv szerint január elsejétől Magyarországon is működnie kellene.
2018-ban született meg az a döntés az Európai Unióban, ami a tagországokat, így Magyarországot is arra kötelezi, hogy 2023. december 31-től kötelezően el kell kezdeni a háztartási biohulladék szelektív gyűjtését. Az unió azt a célt tűzte ki, hogy a hulladék 65 százalékát újra kell hasznosítani, márpedig ma Magyarországon a háztartási hulladék 30 százaléka konyhai hulladék – írtuk cikksorozatunk első részében.
A magyar háztartások és a lakóházak kapnak egy-egy új kukát
Öt hónappal a kötelező bevezetése előtt azonban egyelőre nem igazán lehet látni, Magyarország pontosan hogyan fogja végrehajtani ezt az uniós irányelvet, mivel még az erről szóló jogszabály sem készült el, az Energiaügyi Minisztérium pedig nem válaszolt az ezzel kapcsolatos, július közepén írt megkeresésünkre. A MOHU Mol Hulladékgazdálkodási Zrt. sajtóosztálya ugyanakkor kérdésünkre megerősítette, hogy a koncessziós társaság feladata lesz a háztartási biohulladékok gyűjtésének megszervezése és a hasznosítónak való átadása – jogszabály híján azonban sok kérdés egyelőre számukra is tisztázatlan.
Az azonban biztos, hogy január 1-jén valami történni fog: iparági információk szerint az új rendszert nem az egész országban egyszerre vezetik majd be, hanem folyamatosan bővülő rendszerrel és lefedettséggel fog indulni. Tehát ahol először elindul a rendszer, ott a háztartások kapnak egy úgynevezett „hulladékgyűjtő edényzetet”, vagyis egy kisebb, zárható fedelű kukát, amibe beledobhatják a biohulladékukat (például a répa- és krumplihéj mellett a pizza széle és a megromlott pörkölt, valamint a teafilter, a kávézacc).
A háztartásnak járó kis „edényzet” mellett a lakóházak, társasházak is kapnak egy nagyobb kukát a biohulladék gyűjtésére, tehát a kommunális, a papír-, a műanyag- és fémhulladék gyűjtésére való kuka mellé érkezik egy negyedik szemetes is a házba. Erről csak azt lehet tudni, hogy a jelenlegiekkel azonos méretű, szabványos szemetes lesz, de hogy a teteje barna vagy zöld lesz-e, azt nem.
A MOHU tájékoztatása szerint itthon a begyűjtött élelmiszer- és konyhai hulladékokat jellemzően biogázüzemekben dolgozzák fel majd más piaci szereplők. Az üzemekben az energia-előállítás mellett a végtermékből pelletált trágyát is elő tudnak állítani, amit a mezőgazdaságban lehet majd újrahasznosítani.
Sok kérdés tehát nyitott még Magyarországon, viszont saját tapasztalataink és külföldön élő olvasóink beszámolója alapján itthon sem lehetetlen a biohulladék elkülönített gyűjtésének bevezetése – bár nem csak a jogszabállyal vagyunk elmaradva, hanem a hozzá kapcsolódó felvilágosító kampánnyal is.
A Humusz Szövetség szerint ebben a kérdésben az 1,4 milliós Milánó a világ egyik vezető példája: lakosonként 95 kilogramm élelmiszer-hulladékot gyűjtenek össze, a város szelektív hulladékgyűjtési aránya pedig 62,6 százalék, ami évente mintegy 9000 tonna szén-dioxid-megtakarítást jelent...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.