Szerző: TAMÁSNÉ SZABÓ ZSUZSANNA
2023.08.30.
Lőcsi Lajos momentumos beadványa választ vár Varga Mihály pénzügyminisztertől arra, hogy a jelenlegi nyugdíjrendszer szolidaritási, vagy biztosítási elven működik-e, hogy a kormány tervezi-e a nyugdíjak bruttósítását. Tudakolja, számszerűsítették-e, a nyugdíjasok mennyi közterhet fizetnek, vagy mennyi különféle munkát végeznek el. Feszeget nyugdíjszámítási és közteherviselési szabályokat, nyugdíjasokra hátrányos gyakorlatot is.
Az érdemi válaszokra nagyon számít a Nyugdíjas Parlament Országos Egyesület (NYPOE) elnöke, Karácsony Mihály is, akivel átbeszéltük, miért pont ezeket a kérdéseket kell szerintük mihamarabb megválaszolni.
Miért nem mindegy, hogy szolidaritási vagy biztosítási elven működik-e a magyar nyugdíjrendszer?
Az Alaptörvény (XIX. cikk (4) bekezdés) úgy fogalmaz, hogy „Magyarország az időskori megélhetés biztosítását a társadalmi szolidaritáson alapuló egységes állami nyugdíjrendszer fenntartásával (…) segíti elő”. De vajon tényleg az alaptörvénynek megfelelően szolidaritási elven működik-e a nyugdíjrendszer? Ha így lenne, akkor a megélhetési költségeket sem fedező alacsony nyugdíjak megemelésére tett visszatérő javaslatokra nem érkezne rendre olyan válasz, hogy biztosítási elven működik a nyugdíjrendszer, mint ahogy ezt a NYPOE már megtapasztalhatta.
Karácsony Mihály szerint a nyugdíj finanszírozása egyértelműen politikai kérdés, gondoljunk csak arra, hogy 2012-től megszűntették a munkáltatói nyugdíjjárulékot, lett belőle szociális hozzájárulási adó (szochó), amit 2016-hoz képest kevesebb, mint a felére csökkentettek (27-ről 13 százalékra). Az pedig évről-évre változik, hogy a beszedett szochóból mennyi kerül a nyugdíjalapba. Kezdetben ez 100 százalék volt, előfordult, hogy alig volt több, mint 70 százalék. Idén a szochóbevétel 71,63 százaléka kerül a nyugdíjalapba, jövőre viszont már a 89,14 százaléka – emiatt áll elő jövőre az a fura helyzet, hogy a nyugdíjalap nagyobbik fele (2750 ezer milliárd forint) már adóból jöhet, és csak kisebbik fele járulékból (2674,3 ezer milliárd forint). Ebből adódóan Karácsony Mihály szerint megvan a jogi lehetősége, hogy ha a kormány megszorul, akkor akár nyugdíjat is csökkenthet azzal indokolva, hogy a fedezet nagyobbik része adóból folyik be. Reméli azért, hogy erre nem kerül sor.
A nyugdíjas szervezet vezetője nem híve a szochócsökkentésnek. Írt is a szociális partnereknek, hogy ne a nyugdíjasok kárára menjen a minimálbéremelés, vagyis ne legyen további szochócsökkentés azzal az indokkal, hogy a munkáltatókat támogatják a béremelés kigazdálkodásában. Ez olyan szerinte, mintha a nyugdíjak, nyugdíjasok terhére emelnék a minimálbért. Ehelyett az állam hatékonyságnövelésében kellene keresni szerinte a további forrásokat, például a feketegazdaság visszaszorításával, a NAV-kintlévőségeinek behajtásával, az áfarés betömésével, a munkavédelem erősítésével – sorolta.
Arra is emlékeztetett, hogy átlagban az emberek többet fizetnek be életük során nyugdíjcélra, mint amennyi járadékot ténylegesen igénybe tudnak venni, mielőtt meghalnak...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.