EZÉRT KAPNAK EGYRE KARCOSABB GAZDASÁGKRITIKÁT ORBÁNÉK NÉMETORSZÁGBÓL

24.HU
Szerzők: VITÉZ F. IBOLYA, D. KOVÁCS ILDIKÓ
2023.08.07.

Németországban maffiamódszerekről cikkeznek, Szijjártó Péter külügyminiszter magyargyűlölettel magyarázza a német befektetőknek címzett riasztást. Nézzük, mennyi esélye van annak, hogy elfordulnak Magyarországtól a német befektetők.

Kedvezményekkel becsábítanak befektetőket, akiket azután megkopasztanak, különadókkal megsarcolnak, de az is megesik, hogy végül visszautasíthatatlan felvásárlási ajánlat érkezik valamelyik kormányhoz közeli oligarchától – ilyesmikről nyilatkozott Katarina Barley, az Európai Parlament szociáldemokrata alelnöke egy német lapnak, óva intve hazája befektetőit Magyarországtól. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter egy újságírói kérdésre válaszolva az alelnököt magyargyűlölőnek, azt a felvetést pedig, miszerint a BMW beruházását jobb lenne Debrecen helyett Romániába vinni, egyenesen nevetségesnek nevezte. Szerinte „egyes politikai erők” zsarolni próbálják a hazánkban beruházó német vállalatokat, ez azonban teljes kudarcba fulladt, miután ezen cégek köre egyre gyarapszik, és többségüknek „kifejezetten harmonikus” az együttműködése a kormánnyal.

Csakhogy nem Barley az egyetlen aggódó uniós politikus, az utóbbi időben karcos nyilatkozatok sora jelent meg a magyar viszonyokról a német sajtóban. Átfogó összegzést adott erről nemrégiben az osztrák Kronen Zeitung azt magyarázva, hogy az Orbán-kormány a saját kudarcait a külföldi befektetőkkel fizetteti meg.

A külföldi tőke megregulázása testre szabott jogszabályokkal nem új találmány – 2014-ben például kamera rögzítette, ahogy Orbán Viktor miniszterelnök a balettintézet esetleges visszaszerzése kapcsán jelezte, mi a megoldás: arra biztatta az akkori főpolgármestert, Tarlós Istvánt, hogy adjanak be javaslatot, „kezdeményezzétek, hogy legyen törvény”. A lapunknak név nélkül nyilatkozó, több mint két évtizede Magyarországon működő nyugat-európai befektető abban látja az utóbbi időben sokasodó kritikák okát,

hogy az Orbán-kormány gazdasági terjeszkedése mostanra lépett át egy vörös vonalat.

Ezt először a legtöbb befektetéssel jelenlévő németek, azután az osztrákok érezték meg, a többi nyugat-európai számára kevésbé fontos befektetési terep Magyarország. Korábban az EU-forrásoknak köszönhetően volt pénz, és – ahogy fogalmazott – főúri módon kifizették a kivásárolt befektetőket – utalt például az E.ON energiaszolgáltatására vagy a vidéki nyomtatott lapok tulajdonosaira, de megemlítette a Vodafone 600 milliárd forintos kivásárlását is. Most azonban pénzszűke van, nincs költeni való uniós pénz, a terjeszkedési ambíciók viszont változatlanok,

így előtérbe kerültek az adminisztratív eszközök: jogszabályi szorítással próbálják erősíteni a hazameneteli szándékot, miközben busás pénzbeli kompenzációra már nem lehet számítani.

A kiszorítósdira példaként bankokat említett, igaz, az Erste és a Raiffeisen osztrák pénzintézetek, de annyiból illenek a képbe, hogy esetükben volt állami kivásárlási szándék (az Erste a részvények egy részét átengedte, a Raiffeisen nem volt erre hajlandó), azután nyakukba kapták a bankadót.

A nagybefektető úgy látja, azok a cégek, amelyek nem kötődtek erősen a magyar piachoz, már távoztak, de akadnak olyanok, amelyek stratégiájába nem fér bele, hogy elmenjenek. Egyes cégek stratégiájának alapeleme, hogy minden kelet-európai piacon jelen legyenek, és kizárt, hogy akár egyetlen itteni hídfőállást is feladjanak. Az ilyen cégek akkor sem fognak kivonulni, ha akár évekig nem kapnak megrendelést. Ők maradnak, de egyre durvább kiszorítási módszerekre kell felkészülniük – vetítette előre.

A magyar gazdaság igen erős szálakkal kötődik a német gazdasághoz tradicionálisan, a teljes kivitel durván negyede, 13 989 milliárd forint irányul a német piacra. A magyar GDP-ben és exportban meghatározó autógyártást pedig a győri Audi, illetve a kecskeméti Mercedes húzza, miközben már épül az összesen 800 milliárd forintos költséggel tervezett BMW...

ITT OLVASHATÓ