2023. augusztus 1., kedd

A PÁVATÁNCBAN TÖBBET SEGÍTHET AZ AKKUGYÁRTÁS MAGYARORSZÁGNAK, MINT A FELZÁRKÓZÁSBAN

G7.HU
Szerző. MÉSZÁROS R. TAMÁS
2023.08.01.


Az utóbbi hónapok egyik legfőbb talánya, hogy miért támogatja a magyar állam ezermilliárdos összeggel ázsiai cégek hazai akkumulátoripari beruházásait. Bár az autóipar technológiai átalakulásához való alkalmazkodás, a foglalkoztatás növelése és a beruházások élénkítő hatása egy bizonyos pontig racionális gazdasági érvként merülhet fel, azt így is nehéz megindokolni, hogy Magyarország miért akar európai szinten is kiemelkedő gyártelep lenni egy olyan iparágban, amely csak mérsékelten képes segíteni a felzárkózását, miközben 
hatalmas erőforrásokat emészt fel.

A gazdasági helyett a politikai logika mentén ugyanakkor több racionális elmélet is magyarázhatja a jelenséget. Egyrészt a személyközpontú rendszerekre jellemző nagyzolás és a költséghaszon-számításokat felülíró társadalmi és ideológiai víziók kergetése részben választ adhat rá, hogy miért támogatja és ösztönzi ilyen erősen a kormány az akkugyárak betelepülését.

Egy másik potenciális megfejtés lehet a pávatáncos külpolitikai logika és az európai országokkal szembeni alkuerő növelésének igénye. Azzal, hogy Magyarország európai szinten is központi szereplővé válik egy kulcsfontosságú ipari termék előállításában, nőhet a kormány alkuereje az aktuális és jövőbeli európai politikai és gazdasági vitákban. A terv pedig azon vízióba is illeszkedik, amely szerint Magyarország a „Nyugat és Kelet közti híd” akar lenni a blokkosodó világgazdaságban, és a hanyatló Nyugattól távolodva keresi a növekedés forrásait.

Ugyanakkor a politikai logika mentén is minimum hazárdjátéknak tűnik ekkora tétet tenni az akkugyártásra, miután az politikai téren is csak mérsékelt hasznot ígér, komoly kockázatok mellett...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.