Szerző: NVZS
2023.08.13.
Már megszokhattuk, hogy amikor bármi jó történik, azt a kormány a sajátjának tekinti, ám ha valami rossz, akkor az a külső körülmények, összeesküvések, a dolgok szerencsétlen egybeesésének a számlájára írandó. Így reagált Felcsuti Péter a gazdaságfejlesztési miniszter közleményére, amely szerint a kormány intézkedéseinek köszönhető az infláció mérséklődése, jelesül az akciózásnak és az árfigyelő rendszernek tudható be az élelmiszerárak drágulásának fékeződése. A Bankszövetség volt elnöke hozzátette, ezért azután nem is nagyon csodálkozik Nagy Márton szavain. A Hírklikknek arról is beszélt, hogy amikor a lakosság fogyasztása drámaian visszaesik, akkor természetes piaci reakcióként élesedik a verseny a fogyasztókért.
Nagyon elégedett Nagy Márton az infláció alakulásával, amit – a kiadott közleménye szerint – egyértelműen a kormány áldásos és hatásos tevékenységének tud be. Olyanokat állít a Hírklikk által is ismertetett közleményében, mint hogy „a célzott kormányzati intézkedések, azaz a kötelező akciózás és az online árfigyelő rendszer rendkívül hatékonyan és sikeresen működnek, mert öldöklő versenyt indítottak el az élelmiszer-kereskedelmi piacon, ez pedig egyre lejjebb és lejjebb szorítja az árakat”. Sőt, erre még rá is tett egy lapáttal, mondván: „az online árfigyelő rendszer ráadásul nemcsak megakadályozta, hogy a multik árat emeljenek az élelmiszerárstopok kivezetését követően”. Némi számokkal történő zsonglőrködés után, a jóságos kormány bácsi nevében kiadja az igazán kék óriásplakátért kiáltó jelszót: „a porba kell taposni az inflációt”, majd büszkén hozzáteszi, hogy az adatok alapján „a kormány hatékony intézkedéseinek köszönhetően, már jóval az év vége előtt egy számjegyűre csökkenhet az infláció”.
S akkor lássuk a számokat, trendeket, amivel egyébként megjelenésének napján már foglalkoztunk. A KSH inflációs gyorstájékoztatója szerint júliusban – az elemzői konszenzusnak megfelelően – 17,6 százalékkal haladták meg az árak Magyarországon a 2022. júliusi szintet. Az inflációs irányt jelző év/év maginfláció 17,5 százalékra rúgott, miközben nyugdíjas infláció üteme 18,7 százalék volt. Az élelmiszerek 23,1, a háztartási energia 35,7, az üzemanyagok 21,5 százalékkal drágultak, de a szolgáltatásokért is majdnem 15 százalékkal kértek többet, mint egy éve. Egy hónap alatt valóban számottevően, 2,5 százalékponttal mérséklődött az év/év inflációs ütem, ami kedvező. Az azonban már kevésbé, hogy a havi infláció még mindig pozitív tartományban volt, igaz, csak 0,3 százalékos emelkedést mutatott ki a KSH. Nagy Márton a közleményében jókorát zsonglőrködve, ezt valahogy elfelejtette megemlíteni, helyette azt a részadatot ragadta ki, miszerint az élelmiszerárak az előző hónaphoz képest 0,9 százalékkal csökkentek, s éves alapon viszonyítva, már gyakorlatilag a felükre estek vissza – ezt nemes egyszerűséggel úgy kommunikálta, hogy „a kormány csökkentette” az élelmiszer-inflációt. Tény, most júniusban az előző év azonos időszakához képest az élelmiszerek ára 23,1 százalékkal nőtt, s ilyen „lassú” ütemet tavaly június óta nem rögzített a KSH, s az is tény, hogy ez alig valamivel gyorsabb dinamika, mint a mostani inflációs hullám tavaly decemberben mért 44,8 százalékos rekordjának a fele. Ám azzal már nem dicsekedett Nagy Márton – pedig az is hozzátartozna a teljes képhez, azaz a kormány áldásos tevékenységének a lakosságon csattanó hatásaihoz –, hogy az első hét hónapban még mindig brutális volt a pénzromlás üteme: 22,7 százalékkal haladta meg a 2022. január-július közöttit...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.