Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2023.07.07.
Az orosz gazdaság az Ukrajna ellen vívott háború második esztendejében a nyugati szankciók ellenére is növekszik – írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A cikk beszámol arról, hogy Vlagyimir Putyin a Kreml internetes oldalán közölte: az adatok jobbak az előzetesen vártnál. Az orosz elnököt Mihail Misusztyin kormányfő arról tájékoztatta, hogy idén 2 százalékos GDP-bővülést mérnek, miközben a fogyasztói árak növekedése az előző évi 14 százalékról 5 százalékra mérséklődött. A nyugati elemzők visszafogottabbak: a Nemzetközi Valutaalap 0,7, míg a Bécsi Nemzetközi Gazdaság-összehasonlító Intézet 1 százalékos GDP-növekedésre számít idén Oroszországban. Hasonlóan számol az orosz gazdaságban erősen érdekelt Unicredit olasz bank.
Vasily Astrov, az említett bécsi kutatóintézet Oroszország-szakértője a frankfurti lap szerint két alapvető okra vezeti vissza a gazdasági növekedés tényét. Az egyik, hogy a növekvő katonai kiadások a hadiipar termelésének a bővülését eredményezik. A másik, hogy a háború két következménye - a mozgósítás és a kivándorlás – nyomán munkaerőhiány állt elő, ami viszont a reálkeresetek növekedéséhez vezet, ez pedig ösztönzi a magánfogyasztás bővülését, olyannyira, hogy az ismét elérte a 2021-es szintet. Astrov szerint ugyanakkor a rubel gyengesége miatt most is fennáll az inflációs veszély, a szankciók pedig különösen az energetikai és a technológiai szektorban korlátozzák a növekedési kilátásokat. A gáz- és olajtermelési üzletág zuhanórepülésével nehéz megbirkóznia Oroszországnak – mondja Astrov, és felhívja a figyelmet arra: ez év január és május között az ebből származó bevételek a felére csökkentek az előző év azonos időszakához képest, miközben a kiadások 26 és fél százalékkal nőttek. Az ebből fakadó büdzséhiánnyal Oroszország egy ideig együtt tud élni, ám a háborús költségek miatt kérdés, hogy meddig – mondja a szakértő. A Frankfurter Allgemeine adatai szerint az orosz pénzügyminiszter ugyan csupán 2 százalék alatti deficitet vár, a Valutaalap 6 és fél, a bécsi kutatóintézet 3 és fél százalékot valószínűsít.
A lap kitér az ukrán gazdaság állapotára is. Eszerint a tavalyi 29,1 százalékos GDP-csökkenés remélhetőleg a mélypontot jelentette, és idén – ha a háború nem eszkalálódik tovább, lehetséges a 2 százalékos növekedés. Az Unicredit az ukrán gazdaság „törékeny kilábalásáról” beszél.
De törékeny a gazdasági helyzet Közép- és Délkelet-Európában is – folytatódik a frankfurti lap körképe. A tavalyi utolsó negyedév szűkös növekedése után az idei első kvartálban a GDP alakulása negatív előjelű lett Lengyelországban, a Cseh Köztársaságban és Magyarországon. Ez elsősorban a németországi recessziónak és a magas energiaáraknak tudható be. A német ipar, amelynek a versenyképessége a jóval magasabb energiaköltségek miatt sokat romlott az Egyesült Államokkal összehasonlítva, magával húzza lefelé a vele szorosan összefonódott üzemeket a visegrádi országokban – olvasható a helyzetismertetésben.
A Bécsi Nemzetközi Gazdaság-összehasonlító Intézet erre az évre az euróövezetben fél százalékos, Romániában 3 százalékos, Horvátországban 2 és fél százalékos, a visegrádi országok átlagában pedig 0,6 százalékos növekedésre számít, de úgy, hogy ez utóbbi csoportból Magyarországon recessziót valószínűsít.
Az olaszokkal is együttműködhet Ausztria menekültügyben
Az, hogy Lengyelország és Magyarország nem volt hajlandó csatlakozni az uniós menekültügyi kompromisszumhoz, nem szakítja meg a belügyminiszterek által elindított folyamatot – idézi a bécsi Der Standard Karoline Edtstadlert, az európai uniós ügyek osztrák miniszterét, aki hangsúlyozza: a minősített többséggel meghozott döntést azoknak is el kell fogadniuk, akik ellene szavaztak. A Varsó és Budapest által vitatott kompromisszum előírja ugyan a szolidaritás jegyében bizonyos számú menedékkérő átvételét a túlterhelt tagállamoktól, de ezt a kötelezettséget fejenként 20 ezer euróval ki lehet váltani. Edtstadler adatai szerint Ausztriának tavaly 100 ezer menedékkérelmet kellett elbírálnia, és erre tekintettel további menekültek átvételének a kötelezettsége nem terheli az országot.
A miniszterasszony az interjúban aggodalommal szólt a nyugat-balkáni térségben tapasztalható feszültségnövekedésről, és azt mondta: ez sürgős cselekvést követel meg az EU-tól, amely nem engedheti meg magának, hogy újabb konfliktusok keletkezzenek Európában. A jobbközép néppárti politikusnő megerősítette: európai szinten együttműködést szeretnének Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel, mert mindenkire szükség van, aki Európa-párti módon gondolkodik. Szerinte ez az Olasz Testvérek elnevezésű párt élén álló Meloni esetében adott. A francia jobboldali populista Marine Le Pen pártját azonban nem kívánják meghívni a néppárti pártcsaládba – tette hozzá.
Putyin "hasznos idiótái" közt Orbán az első
Végül arról, hogy az osztrák média – az APA hírügynökség tudósítását feldolgozó Der Standardtól a Kronen Zeitungig számos orgánum – meglehetősen nagy terjedelemben foglalkozott a The Economist című brit hetilap minapi cikkével, amely összeállította Putyin úgymond hasznos idiótáinak a listáját, és ezen a listán az Orbán Viktor vezette Magyarország után rögtön Ausztria következik. A hasznos idióta kifejezés állítólag még Lenintől származik, aki a szovjet propaganda könnyen megtéveszthető nyugati hirdetőit minősítette így. Az Economist Orbánt Moszkva legnyilvánvalóbb segédjének nevezte, Ausztriáról pedig azt írta: az ország messzemenően profitál az Oroszországgal való kereskedelemből. Nem lévén tagja a NATO-nak, a Kelet és a Nyugat közötti híd szerepét vindikálja magának, és csak kevés segítséget nyújt Ukrajnának.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.