Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2023.07.06.
A török Anadolu hírügynökség keresi az okokat, miért nem ratifikálja Magyarország és Törökország Svédország NATO-tagságát, a genfi keltezésű cikkből két újdonságot érdemes kiemelni: 1: Szijjártó és az új török külügyminiszter, Hakan Fidan megállapodtak abban, hogy rendszeresen és kölcsönösen tájékoztatják egymást az ügy új fejleményeiről. Utóbbiról, sajnos, a cikk nem ad számot. 2. Ankara most azt követeli, hogy a még 2022 júniusában Madridban aláírt háromoldalú megállapodásban foglaltakat teljesítse Stockholm. Svédország azóta számos törvénymódosítást hajtott végre, hogy az Erdogannak a kurd terrorizmusra vonatkozó aggályait eloszlassa. A legfrissebb helyzet továbbra is a keddi helyzet, ami talányos: Szijjártó bejelentése, Magyarország támogatni fogja a török kormány jóváhagyását a svédek csatlakozásáról.
Nem kis nemzetközi érdeklődésre tartott számot, hogy Szijjártó Péter fogadta az orosz egészségügyminisztert, Mikhail Murashkot. A Reuters jelentése kiemeli, hogy elég kivételes eseménynek tekinthető a tárgyalás, miután Magyarország az egyetlen uniós tagország, amelyik az oroszok háborúja ellenére – mintha mi sem történt volna – továbbra is szoros kapcsolatot ápol Moszkvával. Szijjártó ugyebár ezt úgy adta elő, hogy a kommunikációs csatornákat nyitva kell hagyni, s az oroszokkal való kapcsolatot észszerűnek és pragmatikusnak minősítette. Ráadásul – írja a Reuters – Magyarország fő energiaellátója még mindig Oroszország, miközben az uniós országok többsége már rég leállította az orosz importot. A két miniszter budapesti sajtótájékoztatóján elhangzott ugyan, hogy Szijjártó elítéli a háborút, de nem az orosz háborút, hanem úgy általában a háborút, merthát ő amúgy is a békét szereti. Elítélte az Ukrajnába irányuló fegyverszállításokat is úgy nagy általánosságban, merthogy az csak meghosszabbítja a háborút. Gyakorlatilag direktben egyáltalán nem bírálta Oroszországot a magyar külügyminiszter Ukrajna megtámadása miatt. Ismét nyomatékosította, hazánk soha nem fog fegyvert szállítani Ukrajnának. Ahogy a Klubrádió, úgy a Reuters sem kapott meghívást a sajtótájékoztatóra és ahogy a Klubrádió, úgy a Reuters sem kapott választ a kérdéseire. Paksot ismét beígérte, 2030-31-re megépül a két új atomreaktor. Murashko ígéretet tett arra, hogy minden erejükkel segíteni fogják a magyar vállalkozások működését Oroszországban. Az OTP-t és a Richert továbbra is a legnagyobbak között tartják nyilván.
A merész teátrális vizitet minősíti, hogy még a teheráni Tasmin Hírügynökség is részletezte a politikailag igencsak pikáns szcenáriót.
Nem mentek el amellett sem a nemzetközi híradások, hogy Brüsszel megint megpirongatta Magyarországot és Lengyelországot demokrácia-deficitjük miatt. Az Európai Bizottság tegnap napvilágot látott újabb jogállami értékelése szerint ugyan a felszint kapargatva némi előrehaladást tudtak felmutatni ezen országok, de még mindig sokkal több az e téren tapasztalt hiányosság. S ez a két ország és Brüsszel között kialakult patthelyzeten jottányit sem javít. Ami nem mellesleg rávilágít a 27 országot tömörítő blokk egyik legsúlyosabb problémájára, hogy hiába számít az Európai Unió a nyugati liberalizmus fénysugarának ma a világban, mert – ahogy ezt a két ország példája is mutatja, - az autokráciák egyre nagyobb és nagyobb hatalomhoz jutnak – számolt be roppant lényegretörően a legfrissebb bizottsági jelentésről erről még a kaliforniai 3-as hírcsatorna is.
Megsínylette a forint a költségvetési kiadások megkurtításának és a kamatvágásnak a bejelentését – írja a Bloomberg amerikai hírügynökség. Sőt hozzáteszi, nemcsak hogy megsínylette, de fel is gyorsult a magyar valuta gyengülése, hiszen az elmúlt hét napban 2,6%-ot esett értéke az Euróhoz képest. S ugyebár szinte egyidőben történt az MNB kamatvágása és a közfinanszírozás siralmas helyzetéből adódóan a magyar gazdaság alapjainak megroggyanása. Ami mögött nem kis részben a befagyasztott uniós pénzek hiánya is áll. S persze elég nyilvánvaló a monetáris és a fiskális politika közti eltérő helyzetértékelés is, miután Orbán befolyásos gazdasági embere nyomást gyakorolt az MNB-re, hogy fogjon vissza kicsit az inflációs harcából, mert azzal kockáztatja a növekedést és a lakossági fogyasztást is.
S ugyan keddi tudósítás, de mégis meg kell említenem, hogy még a Washington Post is alaposan beszámolt a pedagógusok és a diákok tüntetéséről, s még arra a részletre is kitért, hogy legalább 100 kg jeget használtak fel a Jövő szó jégbeöntésére, ami a parlament előtt úgy olvadt el roppant szimbolikusan, mint a fiatalok jövője azzal, hogy 136 fideszes megszavazta a bosszútörvénynek is hívott státusztörvényt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.