NEM MOST GYENGE A FORINT, HANEM EDDIG VOLT AZ INDOKOLTNÁL EGY FOKKAL ERŐSEBB

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2023.07.08.

​​​​​​​„Inkább az szorul magyarázatra, hogyan fordulhatott elő, hogy a forintot tartósan a 370-es tartományban jegyezték az euróval szemben, nem pedig az, hogy most miért gyengült vissza 380 fölé” – mondta a Hírklikknek Bod Péter Ákos. A jegybank egykori elnökét a forint újabb, több százalékos gyengülésének okairól kérdeztük. Pénteken az árfolyam nagyon közel került a 390-es szinthez, s habár utána – nemzetközi hírekre reagálva – némileg visszaerősödött, de ez csak kozmetikázásra volt elég. A közgazdászprofesszor emlékeztetett rá, nem csökkentek a magyar gazdaság felett lebegő politikai, geopolitikai kockázatok, nem látszik az uniós pénzek lehívása körüli megállapodás közelsége, s nem segíti a forintot a magyar kormány viselkedése sem, beleértve a barátkozást Oroszországgal, vagy a svéd NATO-csatlakozással kapcsolatos huzavonát

Pénteken tovább gyengült a forint, volt, hogy 390 közelébe jutott az árfolyama az euróhoz képest – ezzel néhány nap alatt mintegy négy százalékot veszített az értékéből a magyar deviza. Mindeközben nem történt semmiféle látványos dolog, nem érkeztek a magyar-EU és -NATO viszonnyal kapcsolatos szokatlan és meglepő hírek, miként nem jött ki váratlanul rossz makroadat, s nem zajlottak a magyar deviza gyengülését elősegítő dolgok a nemzetközi piacokon és/vagy a világpolitikában. De akkor mi lehet az oka annak, hogy néhány nap alatt meglehetősen sokat gyengült a forint? Bod Péter Ákost kérdeztük.

„Nem most gyenge a forint, hanem inkább az előző időszakban volt egy fokkal erősebb, mint amit a makrófeltételek indokoltak volna” – szögezte le a közgazdászprofesszor, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke. Bár amögött is van ráció, mégpedig a tényleges magyar kamatviszonyok – mutatott rá. Mint emlékeztetett: még a magyar irányadó kamat mérséklése mellett is hatalmas kamatelőnyt biztosítottunk a hozzánk mérhető országokhoz képest. A nálunk sokkal jobb hitelbesorolású cseh, lengyel és a román kamat is 7-8 százalékon áll, miközben nálunk 16-on.

Túlságosan sok minden persze azóta sem változott – mondta, legfeljebb annyi, hogy újabb hírek érkeztek arról, hogy ismét divergálnak a környező országok és Magyarország. Más szóval: Európa és Közép-Európa egy fokkal jobban néz ki például amiatt, mert őket kevésbé viselte meg az energiaár-emelés, mint amire korábban gondolni lehetett. Persze a magyar gazdaságon is nagyon sokat segít a nemzetközi energiaárak visszaesése (pedig csak megfigyelők vagyunk, pontosabban, a magyar kormány csak drukkol azoknak az erőknek, amelyek féken tartják az energiaár-növekedést”), ám nálunk – a többi országgal szemben – nem alakultak a legjobban az egyéb mutatók sem. Például recesszió van, s az infláció is egyre jobban elszakad az uniós átlagtól – mutatott rá, megjegyezve: „már korábban is többen mondtuk, hogy az inflációs különbözet még nőni is fog Magyarország rovására”, ez már fél éve is látható volt, hiszen miközben Európa-szerte 2022. október-novemberében volt az inflációs csúcs, addig Magyarországon csak az idén januárban tetőzött. Itt tehát nemcsak később indult el a dezinfláció, s makacsabb is a magas infláció, ami nem meglepő, lévén a hazai intézkedések – a különadók vagy az egyéb megszorító lépések – alapvetően mind támogatják az inflációt. Emellett – mondott még egy példát – a költségvetés alakulása sem támasztja alá az árfolyamra is vonatkozó optimizmust. További visszahúzó területeket is említett: lukas a költségvetés, veszteséges az MNB (ráadásul nincs képesség a visszatőkésítésére) stb. „Ilyen körülmények között nem meglepő a 380 feletti árfolyam, inkább a 370-es tartóssága volt olyan, amelyre hümmögött az ember, azon tanakodva, meddig tart ki” – szögezte le...

ITT OLVASHATÓ