KAKAS A SZEMÉTDOMBON

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2023.07.04.

Mint emlékezhetünk, doktorminiszter urunk még a múlt héten úgy indult európai hadjáratra a Facebookon (Twitteren), hogy teleordította a közösségi teret, mit fog majd ő ott tenni. Hogy kérdőre vonja mind az egész Brüsszelt, akik azért nem adnak pénzt Mária néninek a sparhelt mellett, mert ami neki jár, azt Zelenszkijnek küldik, illetve ellopják, ebből fakadóan pedig az Unió csődben van. Doktorminiszter urunk harcias kiskakasként delirálta, hogy akkor most szétcsap Brüsszelben, megtudja, megvédi, etc., hogy Mária néninek a sparhelt mellett nagy csodálatában kiesett a protkó a szájából.

Ehhöz képest egy kurva szó nem sok, annyit sem szólt, nem kérdezett, nem vont felelősségre senkit, hanem csendesen ücsörgött a sarokban. Viszont most már nem csak az a szint, hogy ki sem meri nyitni a száját a nagyok között, hanem senki még csak nem is kíváncsi rá. S lehetőleg, ami komoly tanácskozás, és fennáll annak a lehetősége, hogy megvétózza ez a mi budiharcosunk, oda meg sem hívják. Az Unióban és a NATO-ban jogászok serege dolgozik azon, hogy olyan kiskapukat találjanak a döntésekre, amiből Orbánt (Magyarországot) ki lehet hagyni, hogy ne tudjon nagy károkat okozni.

Orbán – és tetves csapata – egyáltalán nem tényező az országhatáron kívül, de még ez sem elég, azt is látnunk kell, úgy menekülnek előlük, mint valami pestisesektől, s ha mi magunk a határon túlra kóválygunk, tapasztalhatjuk, lassan ránk sem néznek másként. Az erőt és a nagyságot azonban valahol meg kell mutatni, erre pedig alkalmasabb terep nincs, mint a magyar parlament, ahol az ellenzéket még csak létezőnek sem tekintve szinte lehet beléjük – s így az általuk képviselt választópolgárokba is – törölgetni a szaros csizmájukat. Nem teszem fel újólag azt a kérdést, minek járnak be oda az ellenzékiek.

Hát, a fizetésért, mert más értelme nincsen. Amikor a parlamenti ülésről születnek a tudósítások azzal, hogy megkezdődik a vita, illetve más olyan fogalmak, amelyek arra utalnak, hogy annak a cikrusznak, ami ott folyik, volna a kutyafingnál nagyobb jelentősége, akkor az ember meghasonlik. Mert nincsen. valószínűleg még annyi sem. Ma azonban nem ezen mélázunk, hanem a hangnemen, és azon a cinikus bunkóságon, ahogyan az ellenzékkel bánnak és beszélnek ott (meg az ő választóikkal), illetve ezzel párhuzamosan arra mutatnánk rá, milyen alávaló az, aki Európában meg sem mer szólalni, itthon viszont játssza a nagyfiút...

ITT OLVASHATÓ