Szerző: HORVÁTH BENCE
2023.07.08.
Van sokféle hírlevelünk, itt lehet közöttük válogatni.
Nincs jövő
Hiába a hónapokon át tartó tiltakozások, a héten simán átment a fideszes többségű parlamenten a státusztörvény, amit aztán Novák Katalin villámgyorsan alá is írt. Az elmúlt időszakban mi is sokat foglalkoztunk a törvénnyel, most leginkább csak az eheti véleménycikkünket, Az ország, ami törvényt hozott a saját jövője ellen címmel megjelent írást ajánljuk újra.
Ahogy azt várni lehetett, a törvény elfogadásának hatására sok pedagógus jelentette be, hogy nem tanít többé, a mi felhívásunkra is több százan írtak, történeteikből válogatást is közöltünk. A héten elcsíptük Pintér Sándor oktatásért is felelős belügyminisztert, aki arról beszélt, hogy nem tart a tömeges felmondásoktól, és hozzá még egyetlenegy felmondólevél sem érkezett. Beszéltünk a Tanítanék mozgalom egyik legismertebb tagjával, Pilz Olivérrel is, aki viszont azt mondta, hogy ez már a csőd.
Az oktatáshoz és általában a NER működéséhez is kapcsolódott cikkünk, mely arról szólt, hogy figyelmeztették a Corvinus vezetői az etikai vizsgálatot indító oktatót: az egyetem vezetői szerint az oktató megsértette a Corvinus kommunikációs és GDPR szabályait azzal, hogy beszámolt a kollégáinak az etikai vizsgálat alakulásáról, amit azért indítottak, mert az egyetem két vezetője kivételezett az egyetem egyik hallgatójával egy vizsgán.
Nincs pénz
A héten sok jele volt annak, hogy nincs jó állapotban a magyar gazdaság. És mivel Orbán Viktor éppen arra épít kampányt, hogy az EU költségvetését kérje számon Brüsszelen, adta magát, hogy megnézzük, mennyire stabil és kiszámítható az a költségvetés, amiért kormányfőként ő felel: egyszeri tételek, menet közbeni módosítás – mindent megcsinált, amit most kifogásol.
A gazdasági megroggyanás már odáig jutott, hogy felmerült, a családpolitikai kiadásokon is faraghat a kormány, bár szerintük erről szó sincs, csak Brüsszel. Az azonban biztos, hogy a minden családnak egyformán járó támogatások többsége mára teljesen elinflálódott. A magyar családokról volt szó Ferencz Orsolya fideszes képviselő és Szalai Piroska munkaerőpiaci kutató beszélgetésén is, ahol kiderült: a magyar kormány nem a „no border, no nation”, hanem a „nincs gyerek, nincs jövő” elvben hisz.
Biztosan segítséget jelentene a magyar gazdaság számára, ha sikerülne végre megállapodni az EU-val, de a Bizottság még mindig elégedetlen a magyar jogállamisági viszonyokkal, és a héten ott voltunk Tuzson Bence miniszteri meghallgatásán, ahol az új igazságügyi miniszter jelezte, hogy ráadásul a kormány kész lesz belenyúlni a törvényekbe, ha „a jogkereső magyar embereknek” nem tetsző ítéletek születnek. Közben pedig a Kúria elnöke, Varga Zs. András egy interjúban arra utalgatott, hogy az EU-s elvárások mentén meghozott igazságügyi reform sérti a nemzeti szuverenitást.
Ha már EU, sokat lehetett hallani arról, hogy hogyan vennék el Magyarországtól a 2024-es soros elnöki tisztséget. Lehetőségek ugyan felmerülnek ezzel kapcsolatban, de a téma szakértői szerint a jogi keretek azonban szűkek, és az se biztos, hogy érdemes belemenni a jogi csetepatéba.
Folytatódott az időközi választások helyszíneit bemutató riportsorozatunk, ezúttal Oroszlányból, ahol a Fidesz nem indít jelöltet, pedig a városvezetés helyzete instabil, az ellenzéki összefogás rogyadozik, és két ellenzéki jelöltet is fideszességgel vádoltak meg.
Nincs béke
A puccs véget vetett a Wagner csoport és a Wagner-modell működésének abban a formában, ahogyan eddig ismertük, de már nem az a kérdés, hogy mi lesz Jevgenyij Prigozsinnal és serege maradványaival, hanem az, hogy mi fogja betölteni a helyüket az érdekeit érvényesíteni igyekvő orosz állam eszköztárában: erről szólt Rácz András elemzése a puccs utáni realitásokról. Nagy kérdés az is, hogy Putyin vajon nevére veszi-e a Wagner bűneit és bányáit is: cikkünkben azt jártuk körül, hogy mi lehet a zsoldoshadsereg globális érdekeltségeinek sorsa. És írtunk arról is, hogy mit jelenthetne a NATO-nak, ha Ukrajna csatlakozna a katonai szövetséghez.
A háború témájához szorosan kapcsolódik szombat reggel megjelent interjúnk Vonnák Diánával, aki az ukrán kultúra elkötelezett magyarországi terjesztője, Ukrajna kutatója, aki saját irodalmi sikereit meg sem tudja élni igazán, mert azon gondolkodik közben, hogy hány érszorítót kell elvinnie hova.
Írtunk arról is, hogy Észtország az első posztszovjet állam, ahol lehetővé tették, hogy szabadon házasodjanak a melegek. Nem volt egyszerű menet, néhány éve még itt is azt próbálták alkotmányba foglaltani a konzervatívok, hogy házasság csak férfi és nő között köttethet. A fordulatok a Baltikum határain túlmutató párhuzamokat kínálnak.
Hetek óta a helyi viszonyokhoz képest is brutális erőszak tombol Izraelben és Ciszjordániában. Az áldozatok száma lassan a 200-at közelíti. A palesztinok körül elfogyott a levegő, az izraeli politika szélsőséges része pedig négyzetméterről négyzetméterre venné el a földjüket...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.