HA MEG AKARJUK ÁLLÍTANI AZ ELSIVATAGOSODÁST, NEM AKÁC- ÉS FENYŐERDŐ KELL AZ ALFÖLDRE, HANEM SZTYEPP

QUBIT
Szerző: VAJNA TAMÁS
2023.07.04.

Az 1923-ban törvényileg elrendelt Alföld-fásítás ötlete a mai kormányzati klímastratégiában is tetten érhető, holott az ökológia jelen állása szerint a rohamosan sivatagosodó Duna-Tisza közén nem az összefüggő rengetegek, hanem az ártéri ligeterdőkkel, mezővédő fasorokkal tarkított mozaikos ökoszisztémák jelenthetnének valódi megoldást.

Az utóbbi években az erdősítés lett a klímavédelem egyik biológiai csodafegyvere. A 2021-ben a kacifántos Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia című hivatalos magyar klímavédelmi dokumentum 2050-ig évente átlagosan 6 ezer hektárnyi új erdő telepítését írja elő. Hogy milyen fajokat ültetnének milyen talajba, az ugyan nem egészen tiszta, de az állami előirányzat szerint minden újszülöttre 10 elplántált csemetét számolva 2030-ra az ország negyede lesz befásítva, a vállalt szén-dioxid-kvóta pedig ezzel teljesítve.

Üröm az örömben, hogy mint azt a Qubiten többször is megírtuk (például ebben vagy ebben a cikkünkben), az átgondolatlan és csak a karbonsemlegesség jegyében kivitelezett fásítás több kárt okoz, mint amennyit használ. A látványos eredményt produkáló gyors növekedésű fafajokból telepített ültetvények például villámgyorsan képesek lecsapolni a talajok vízkészleteit, márpedig Magyarországon épp a talajvíz szintjének csökkenése, a szárazodás és az elsivatagosodás az egyre égetőbb probléma, elsősorban a tavalyihoz mérhető aszállyal egyre sűrűbben sújtott Duna-Tisza közén...

ITT OLVASHATÓ