Riporter: BOLGÁR GYÖRGY
2023.07.17.
A múlt héten a Zeneakadémia 171 oktatója aláírt egy nyilatkozatot, amelyben a "diszkriminatív" rektori pályázat ellen tiltakoztak. Mai hír, hogy további 35-en csatlakoztak az aláírókhoz, így már 206-an álltak ki az egyetem autonómiája mellett. Fassang László kifejtette, a rektori pályázattal az a probléma, hogy kizárólag az előadóművészi szakterületet jeleníti meg egyedüli pályázati feltételként. Nem az előadóművészi tapasztalattal van a probléma önmagában, hanem hogy egyúttal ki is lett zárva három másik fontos terület: a zenepedagógia, a zeneelmélet és a zeneszerzés – tette hozzá.
"Ez tulajdonképpen a hagyományok megcsonkítása" – mondta Fassang. Hiszen ilyen pályázati feltételek mellett maga Liszt Ferenc, az intézmény alapítója sem pályázhatni mint zeneszerző, hanem kizárólag mint előadóművész, annak ellenére, hogy mindkét területen ugyanolyan elismert volt – magyarázta az egyetem docense.
Ezeknek a szűkre szabott pályázati feltételeknek megfelel Keller András hegedűművész, a Concerto Budapest zeneigazgatója. Bár Fassangnak nincsenek személyes tapasztalatai a karmesterrel, de nagy zenésznek és kiváló előadóművésznek tartja. Ugyanakkor a Keller által képviselt karmesteri, illetve vezetői gyakorlatot, elég sok kritika érte az elmúlt időszakban – mondta Fassang. Szerinte korábbi zenekari tagok elég sok olyan kritikát fogalmaztak meg, ami miatt sokakban jogosan van egy olyan félelem, hogy jön egy "kemény kéz" a Zeneakadémiára.
"Ahogy a színházi életben, más területeken is elindultak #metoo kampányok. Úgy gondolom, hogy a zenésztársadalomban is abszolút megérett erre a helyzet, és a zenésztársadalomnak is egyértelműen ki kell fejezni azt a véleményét, hogy van egyfajta határ, amit egyszerűen nem lehet átlépni, függetlenül attól, hogy az ember milyen zseniális zenész, vagy zeneszerző, vagy karmester" – Mondta Fassang. Hozzátette, itt nem csak Kellerről beszélt, hanem általánosságban a zenésztársadalomban kell gátat vetni a különféle abúzusoknak.
Fassang leszögezte az a alapvető probléma ebben az ügyben, a párbeszéd és a kölcsönös bizalom hiánya. Az egyetem autonóm módon megválasztott vezetése, a szenátus egyértelműen megfogalmazott bizonyos alapvető követelményeket a rektor megválasztásának rendjéhez. A tiltakozó tanárok pedig azt nehezményezik, hogy nem ezen követelményeknek megfelelően zajlik a rektorválasztás – magyarázta.
Magának a Zeneakadémiának, de általánosságban a felsőoktatási intézmények oktatási struktúrájának szüksége volna változásra – véli Fassang. Szerint az egyetemeknek olyasfajta oktatógárdára van szükségük, ami gyorsan tud reagálni az aktualitásokra, illetve nyitott az új ötletekre. Sokszor úgy tapasztalja, hogy az intézmény vezetősége különböző okokra hivatkozva – amelyeknek a jogosságát vagy a tényszerűségét nem vitatja, legtöbbször azt magyarázták meg, hogy mit miért nem lehet megcsinálni. Úgy véli, egy intézményt csak úgy lehet megreformálni, ha a tanárokkal folyamatos, őszinte és szakmai alapú kommunikációt folytat a vezetőség.
A kollégáival beszélgetve Fassang azt tapasztalta, hogy többen "apokalipszis előtti" hangulatban vannak, "sokan úgy gondolják, hogy most tényleg a Zeneakadémia sorsa fog eldőlni ezzel a rektorválasztással" – mondta. Ugyanakkor abban bízik, hogy Liszt Ferenc által is képviselt szellemiség valamilyen formában egész biztos, hogy tovább fog élni. Reméli, lesznek mindig olyan elkötelezett zenészek, pedagógusok, akik ezt a lángot tudják őrizni és tovább vinni, akármilyen is lesz a struktúra.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.