Szerző: SZÉKÁCS LINDA
2023.07.07.
Modellváltás, Erasmus-ügy, az akadémiai szabadság romlása. Ez csak néhány azok közül a tényezők közül, melyek ahhoz vezethettek, hogy az elmúlt három évben egyre hátrébb csúsztak a QS felsőoktatási rangsorában a modellváltáson átesett magyar egyetemek.
Néhány nappal ezelőtt tette közzé a legfrissebb globális felsőoktatási rangsorát a Quacquarelli Symonds (QS). A 90-es években alapított brit vállalat az egyik legbefolyásosabb felsőoktatási rangsorrá nőtte ki magát az elmúlt húsz évben a Times Higher Education és az Academic Ranking of World Universities rangsorai mellett, melyben rendszeresen kapnak helyet magyar egyetemek.
A frissen megjelent, a világ több mint száz országának körülbelül 1500 intézményét listázó QS Word University Rankings rangsort eddig olyan szempontok alapján állították össze, mint
- az akadémiai elismertség,
- a munkáltatói megbecsültség,
- a tudományos munkák idézettsége,
- az oktatók és hallgatók aránya, továbbá
- a külföldi hallgatók aránya.
a 2024-es listában viszont már 5-5 százalékos fajsúllyal figyelembe vették a nemzetközi kutatási hálózat indikátorát, a végzett hallgatók foglalkoztatási eredményeinek mérőszámát, továbbá a fenntarthatóságot is, melynek alapján az elmúlt években már külön egyetemi rangsort is készítettek.
Mindezek alapján az idei listába összesen tizenegy magyar egyetem került be. A legjobb helyezést a Szegedi Tudományegyetem szerezte meg, amit a lista 601-610. helyére rangsoroltak, ezt követi a Debreceni Egyetem a 671-680. helyen, a harmadik helyen pedig egy budapesti intézmény, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, ami idén a 701-710. helyig jutott fel, de felkerült a világ legjobb egyetemeinek listájára
- a munkáltatói megbecsültség,
- a tudományos munkák idézettsége,
- az oktatók és hallgatók aránya, továbbá
- a külföldi hallgatók aránya.
a 2024-es listában viszont már 5-5 százalékos fajsúllyal figyelembe vették a nemzetközi kutatási hálózat indikátorát, a végzett hallgatók foglalkoztatási eredményeinek mérőszámát, továbbá a fenntarthatóságot is, melynek alapján az elmúlt években már külön egyetemi rangsort is készítettek.
Mindezek alapján az idei listába összesen tizenegy magyar egyetem került be. A legjobb helyezést a Szegedi Tudományegyetem szerezte meg, amit a lista 601-610. helyére rangsoroltak, ezt követi a Debreceni Egyetem a 671-680. helyen, a harmadik helyen pedig egy budapesti intézmény, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, ami idén a 701-710. helyig jutott fel, de felkerült a világ legjobb egyetemeinek listájára
- a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem is a 741-750. helyen
- a Pécsi Tudományegyetem a 801-850. helyen
- a Budapesti Corvinus Egyetem 1001-1200. helyen
- a Széchenyi István Egyetem - 1001-1200. helyen
- a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem 1001-1200. helyen
- a Miskolci Egyetem 1201-1400. helyen
- az Óbudai Egyetem 1201-1400. helyen, továbbá
- a Pannon Egyetem a 1201-1400. helyen.
Akár jó hír is lehetne, hogy ennyi magyar intézmény még soha nem szerepelt egyszerre a ranglistában, a helyzet sajnos az, hogy az itt felsorolt egyetemek többsége több helyet is rontott a korábbi évek helyezésén.
Száznál is több helyezést rontottak
A QS-rangsor alapján az elmúlt években töretlenül a Szegedi Tudományegyetem volt Magyarország legjobb egyeteme. Míg azonban az intézmény a 2021-es rangsorban a lista 501-510. helyét foglalta el, a 2021. január 29-i modellváltása után ahelyett, hogy még előrébb menetelt volna (hiszen a kormány szerint a fenntartóváltás, tehát az állami kézből magánkézbe való kerülés célja épp az egyetemi autonómia erősítése, a gazdagabb hazai és nemzetközi együttműködések kiépítése, továbbá az egyetemek a munkaerőpiac igényei szerinti átalakítása lett volna), inkább elkezdett visszacsúszni és gyengébb helyezéseket elérni.
2022-ben és 2023-ban például a rangsor 551-560. helyét szerezte meg, míg a legfrisebb, 2024-es rangsorban már "csak" a 601-610. helyig menetelt.
Ugyanezt a tendenciát véltük felfedezni a szintén modellváltáson átesett pécsi, debreceni és Budapesti Corvinus Egyetem esetében is, de visszább csúszott a listán a Miskolci Egyetem, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem és a győri székhelyű Széchenyi István Egyetem is...
- a Budapesti Corvinus Egyetem 1001-1200. helyen
- a Széchenyi István Egyetem - 1001-1200. helyen
- a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem 1001-1200. helyen
- a Miskolci Egyetem 1201-1400. helyen
- az Óbudai Egyetem 1201-1400. helyen, továbbá
- a Pannon Egyetem a 1201-1400. helyen.
Akár jó hír is lehetne, hogy ennyi magyar intézmény még soha nem szerepelt egyszerre a ranglistában, a helyzet sajnos az, hogy az itt felsorolt egyetemek többsége több helyet is rontott a korábbi évek helyezésén.
Száznál is több helyezést rontottak
A QS-rangsor alapján az elmúlt években töretlenül a Szegedi Tudományegyetem volt Magyarország legjobb egyeteme. Míg azonban az intézmény a 2021-es rangsorban a lista 501-510. helyét foglalta el, a 2021. január 29-i modellváltása után ahelyett, hogy még előrébb menetelt volna (hiszen a kormány szerint a fenntartóváltás, tehát az állami kézből magánkézbe való kerülés célja épp az egyetemi autonómia erősítése, a gazdagabb hazai és nemzetközi együttműködések kiépítése, továbbá az egyetemek a munkaerőpiac igényei szerinti átalakítása lett volna), inkább elkezdett visszacsúszni és gyengébb helyezéseket elérni.
2022-ben és 2023-ban például a rangsor 551-560. helyét szerezte meg, míg a legfrisebb, 2024-es rangsorban már "csak" a 601-610. helyig menetelt.
Ugyanezt a tendenciát véltük felfedezni a szintén modellváltáson átesett pécsi, debreceni és Budapesti Corvinus Egyetem esetében is, de visszább csúszott a listán a Miskolci Egyetem, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem és a győri székhelyű Széchenyi István Egyetem is...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.