Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2023.07.28.
Az Orbán-kormány még soha nem volt ilyen nehéz helyzetben – idézi a Frankfurter Rundschau Krekó Pétert, a Political Capital ügyvezető igazgatóját, aki a Deutsche Welle elnevezésű, külföldre irányuló tájékoztatást folytató német közszolgálati médiának nyilatkozott. Krekó nem reménykedik a magyar miniszterelnök politikájának a megváltozásában. Szerinte Orbán megítélése rossz ugyan a közvélemény-kutatások tükrében, de kormánya nagyon jó abban, hogy a problémákért másokat, például az EU-t tegye felelőssé. Orbánnak nem áll érdekében, hogy felszámolja a nepotizmust és a korrupciót, ezért nem helyes illúziókat táplálni a jogállamiságra vonatkozó kompromisszumkészségét illetően – tolmácsolja Krekó véleményét a frankfurti lap. A politológus azt valószínűsíti, hogy Magyarország továbbra is konfliktusban lesz az Unióval, és külpolitikailag elszigetelt marad.
A Rundschau ugyenebben a cikkében idézi Simor András volt MNB-elnököt is, aki az ATV-nek azt mondta: attól tart, hogy a magyar kormány olyan helyzetbe manőverezi az országot, amelyben valós alternatívaként jelenik meg az Európai Unióból való kilépés. Nem ez a legvalószínűbb forgatókönyv, de lehetséges – vélekedett Simor, aki szerint ha tavaly még csak tíz százalék volt a kilépés esélye, akkor most húsz-harminc. A közgazdász nem a gazdaság összeomlására számít, hanem arra, hogy az lassan belecsúszik a recesszióba.
Elakadt az uniós migrációs politika reformja
A Politico című amerikai portál európai kiadása arról ír, hogy elkeseredett viták után kisiklottak a tárgyalások az EU-tagországok nagykövetei között a migrációs politika megreformálásáról, így a nyári vakáció előtt már nem tudják véglegesíteni azt a szövegtervezetet, amelyről aztán meg lehet majd kezdeni az egyeztetést az Európai Parlamenttel.
Az akadályt az úgynevezett válsághelyzeti szabályozás ügye képezi, amely azt írná elő részletesen, hogy milyen intézkedésekkel kell enyhíteni az EU határmenti országaira nehezedő nyomást a menedékkérők számának növekedése esetén. Az alapvető nézeteltérés a déli és az északi tagországok között állt elő: az előbbiek szorgalmaznák helyzetük ilyetén enyhítését, az utóbbiak viszont vonakodnak ebbe belemenni. Kissé konkrétabban: abban az esetben, ha az olyan országokban, ahol a menekültek először lépnek az EU területére, válságszintet ér el a menedékkérők száma, a javaslat értelmében felfüggesztenék a többi tagállam visszaküldési jogát. Azt, hogy hol van ez a válságszint, a soros spanyol EU-elnökség megpróbálta ugyan lehetőleg szűkebb határok közé szorítani az egyes tagállamok saját mérlegelési jogát, de nem sikerült konszenzust elérnie. Először a skandinávok ellenezték az indítványt, majd annak a németek adták meg a kegyelemdöfést. A négy visegrádi állam szintén elutasította a szövegjavaslatot: ezek kormányai erősebb megfogalmazásban akarják kimondatni azt, hogy támogatásban kell részesíteni az olyan tagállamot, amelyre az EU destabilizálását célzó, mesterségesen gerjesztett migrációs nyomás nehezedik – ilyenre volt példa 2021-ben a Belaruszból Lengyelországba igyekvők áradata.
A Politico című amerikai portál európai kiadása arról ír, hogy elkeseredett viták után kisiklottak a tárgyalások az EU-tagországok nagykövetei között a migrációs politika megreformálásáról, így a nyári vakáció előtt már nem tudják véglegesíteni azt a szövegtervezetet, amelyről aztán meg lehet majd kezdeni az egyeztetést az Európai Parlamenttel.
Az akadályt az úgynevezett válsághelyzeti szabályozás ügye képezi, amely azt írná elő részletesen, hogy milyen intézkedésekkel kell enyhíteni az EU határmenti országaira nehezedő nyomást a menedékkérők számának növekedése esetén. Az alapvető nézeteltérés a déli és az északi tagországok között állt elő: az előbbiek szorgalmaznák helyzetük ilyetén enyhítését, az utóbbiak viszont vonakodnak ebbe belemenni. Kissé konkrétabban: abban az esetben, ha az olyan országokban, ahol a menekültek először lépnek az EU területére, válságszintet ér el a menedékkérők száma, a javaslat értelmében felfüggesztenék a többi tagállam visszaküldési jogát. Azt, hogy hol van ez a válságszint, a soros spanyol EU-elnökség megpróbálta ugyan lehetőleg szűkebb határok közé szorítani az egyes tagállamok saját mérlegelési jogát, de nem sikerült konszenzust elérnie. Először a skandinávok ellenezték az indítványt, majd annak a németek adták meg a kegyelemdöfést. A négy visegrádi állam szintén elutasította a szövegjavaslatot: ezek kormányai erősebb megfogalmazásban akarják kimondatni azt, hogy támogatásban kell részesíteni az olyan tagállamot, amelyre az EU destabilizálását célzó, mesterségesen gerjesztett migrációs nyomás nehezedik – ilyenre volt példa 2021-ben a Belaruszból Lengyelországba igyekvők áradata.
Peking magatartása nem járul hozzá a globális biztonság növekedéséhez
A nyugati országok közvéleménye egyre inkább beavatkozó jellegű hatalomnak tekinti Kínát, és úgy véli, hogy Peking magatartása nem járul hozzá a globális biztonság növekedéséhez. Ez derül ki a Pew kutatóközpont 24 országban – köztük Magyarországon – 30 ezer ember megkérdezésével február és május között végzett felméréséből, amelynek eredményeit az amerikai Newsweek magazin ismerteti. A kínai befolyás növekedése miatt leginkább az európai, az észak-amerikai és az indiai-csendes óceáni térségbeli demokráciákban aggódnak, míg ez az érzés kevésbé erős, bár azért szintén jelen van Afrikában és Dél-Amerikában. Átlagosan a megkérdezettek 71 százaléka vélekedett úgy, hogy Kína nem vagy csak kis mértékben járul hozzá a nemzetközi békéhez és biztonsághoz, míg 23 százalék foglalt állást erről elégedetten. A Pekinggel szembeni fenntartások Európán belül Hollandiában mutatkoztak a legmarkánsabbnak: a megkérdezettek 86 százaléka képviselte ezt, de Nagy-Britanniában és Németországban is 80 százalék volt az arány. Ugyanezt mérték az Egyesült Államokban, Franciaországban pedig 75 százalék jött ki. Ennél is túlnyomóbbnak bizonyult a Kínáról alkotott negatív vélemény a Távol-Keleten: a dél-koreaiak 87, az ausztrálok és a japánok 85 százaléka vélekedett ugyanígy. A Magyarországra vonatkozó adatot a Newsweek nem közli. Megemlíti azonban, hogy egy másik kérdésre, arra, hogy beavatkozik-e Kína más országok ügyeibe, globálisan a megkérdezettek 57 százaléka válaszolt igennel, és ez az érzés Európában bizonyult a legerősebbnek, kivéve Magyarországot.
Utánanéztem a Pew honlapján, és ott azt találtam: Magyarországon mind a nemzetközi békéhez és biztonsághoz való hozzájárulást, mind a más országok ügyeibe való beavatkozást illetően 51 százalék értékelte Kínát negatívan.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.