Szerző: M.A.
2023.06.14.
Bár az Orbán-kormány másokat vádol a pedagógus-béremelés késleltetésével, valójában a státusztörvény elfogadása miatt eshet kútba az életpályamodell, amelyet EU-s forrásokból akarnak finanszírozni.
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) közleményében hangsúlyozza: ha Magyarország részesülni akar a fejlesztési pénzekből, a kormánynak be kell tartania a saját maga által vállalt feltételeket, vagyis nem hozni alapjogsértő törvényeket, és valódi társadalmi egyeztetésnek kell megelőznie a jogalkotást. A státusztörvény esetén egyik feltétel sem teljesül.
„A jogszabály péntekre tervezett elfogadása mind az érdemi egyeztetés hiánya miatt, mind az Európai Unió Alapjogi Chartájába ütköző tartalma miatt az uniós finanszírozás elvesztését jelentheti”
– írja a TASZ.
Már a törvény elfogadásának módja is problémás
Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Plusz (EFOP Plusz) egy megállapodás az Európai Bizottság és a magyar kormány között, több mint 1000 milliárd forint EU-s fejlesztési forrás elköltéséről. Ennek a pénznek a döntő többségét a közoktatásra tervezi költeni a magyar kormány. Az Európai Unióval folyó, jogállamisággal kapcsolatos vitákhoz kapcsolódva az EFOP Plusz rögzíti, hogy a program keretében Magyarországnak maradéktalanul be kell tartania az Európai Unió Alapjogi Chartáját. Ez a vállalás úgynevezett „horizontális feljogosító feltétel”, teljesítésének elmulasztása a finanszírozás felfüggesztését vonja maga után.
A státusztörvény azonban számos ponton ellentétes az Alapjogi Chartával, a javaslat rendelkezései sértik, illetve veszélyeztetik
- a gyermekek mindenek felett álló érdekét és gondoskodáshoz való jogát,
- az oktatáshoz való jog részét alkotó tanszabadságot,
- a tanulók és szüleik magánélethez való jogát,
- a pedagógusok mint munkavállalók jogait,
- és ellentétes a foglalkozás szabadságának, a tisztességes és igazságos munkafeltételeknek, a tulajdonhoz való jognak és a diszkriminációtilalomnak követelményeivel.
Az Orbán-kormány azt is vállalta, hogy nem vezet be egyoldalúan a pedagógusok szakmai autonómiáját csökkentő, munkaterheiket növelő szabályokat, hanem egyeztet és konszenzusra törekszik a legnagyobb pedagógus szakszervezetekkel. A státusztörvény szövege és tervezett elfogadásának módja egyáltalán nem felel meg ezeknek a vállalásoknak, így az EU már önmagában ezért is visszatarthatja a pedagógusok béremelésére szánt pénzeket...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.